Az ész önmagában nem elegendő a világban körültekintően cselekvő intelligens gépek létrehozásához.
2016. február 19. 12:03
p
0
0
0
Mentés
„Biztos lehet morális megfontolásokat és döntéseket értékelő gépeket építeni, különösen, ha nagyon korlátozott kontextusról van szó. Sok különböző kontextusban viszont az adott helyzet teljes megértése kellene hozzá. Ehhez a gépeknek tudatossággal és más olyan képességekkel illene rendelkezniük, amelyekkel még nem foglalkoznak a számítógép- és robotfejlesztők.
A mélytanulásban elért eredmények a gépi érzékelés és tanulás több évtizedes problémáira adtak választ. De még mindig bizonytalan, hogy ezek a technikák meddig visznek el az MI Szent Gráljának keresésében, milyen más áttörésekre és akadályokra számíthatunk. Szóval nagy lépést tettünk előre. A mai rendszerek figyelemreméltó feladatokat hajtanak végre, viszont az okos gépek egyelőre primitívek, ha az alkalmazkodóképességekre gondolunk: bölcsességre, törődésre és kreativitásra.
A biotechnológia, az MI/robotika és az idegtudományok különösen érdekelnek, és a következő évtizedekben drámai hatással lesznek a társadalomra. A gyors DNS-szerkesztő eszköz CRISPR/Cas9 például megkönnyíti az emberi DNS módosítását, új organizmusok és biológiai termékek létrehozását. Azonban ha figyelembe vesszük a CRISPR és a szintetikus biológia más formáinak előnyeit és hozzávesszük az MI fejlődését, komoly kockázatokról és veszélyekről is beszélhetünk. Elsődlegesen e kockázatok, a kialakuló új technológiák társadalmi hatásainak kezelése foglalkoztat.
Intelligens gépek fejlesztésénél át kell gondolni a sok adottságot, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő döntéshozáshoz. A teljesség igénye nélkül ezeket: érzelmi intelligenciát, közösségi készségeket, mások hitéből és szándékaiból való következtetés képességét, testtel rendelkezni, szavak és jelképek jelentésének megértését, a lényegtelen információból a lényeg kiszűrését, erkölcsi megfontolások iránti érzékenységet. Az ész önmagában nem elegendő a világban körültekintően cselekvő intelligens gépek létrehozásához.
A felelősséggel teli MI/robotikafejlesztések mellett kardoskodó néhány kutató aggodalma a mélytanulást használó áttörésekből felsejlő szuperintelligenciáig pusztába kiáltott szó volt csupán. Bízom benne, hogy ezek a megfontolások fontos szerepet játszanak a következő évek, évtizedek MI-fejlődésében. És még azokat a komoly kérdéseket is meg kell válaszolni, hogy az MI-rendszerek tényleg jótékonyak lesznek-e.
Elvetem az elkerülhetetlenséggel kapcsolatos vélekedéseket, a naiv techno-optimizmust, techno-pesszimizmust, leegyszerűsítő techno-megoldásokat. Az embernek ébernek kell lennie a technológiai lehetőségek előnyeinek – a károk minimalizálása melletti – kihasználásánál.
A gépek már most hatással vannak az emberi értékekre. Az a tény, hogy intelligens gépeket alkothatunk kapcsolódik az emberi természetet gépiesítő és patologizáló tudományos tendenciához. Másrészt viszont a bonyolult morális döntést hozó gépek fejlesztési problémái kihangsúlyozzák, mennyire figyelemre méltó teremtmények is vagyunk mi emberek.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.