Intelligens gépek fejlesztésénél át kell gondolni a sok adottságot, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő döntéshozáshoz. A teljesség igénye nélkül ezeket: érzelmi intelligenciát, közösségi készségeket, mások hitéből és szándékaiból való következtetés képességét, testtel rendelkezni, szavak és jelképek jelentésének megértését, a lényegtelen információból a lényeg kiszűrését, erkölcsi megfontolások iránti érzékenységet. Az ész önmagában nem elegendő a világban körültekintően cselekvő intelligens gépek létrehozásához.
A felelősséggel teli MI/robotikafejlesztések mellett kardoskodó néhány kutató aggodalma a mélytanulást használó áttörésekből felsejlő szuperintelligenciáig pusztába kiáltott szó volt csupán. Bízom benne, hogy ezek a megfontolások fontos szerepet játszanak a következő évek, évtizedek MI-fejlődésében. És még azokat a komoly kérdéseket is meg kell válaszolni, hogy az MI-rendszerek tényleg jótékonyak lesznek-e.
Elvetem az elkerülhetetlenséggel kapcsolatos vélekedéseket, a naiv techno-optimizmust, techno-pesszimizmust, leegyszerűsítő techno-megoldásokat. Az embernek ébernek kell lennie a technológiai lehetőségek előnyeinek – a károk minimalizálása melletti – kihasználásánál.