A kockás inges felbolydulás 2 nagy tanulsága

„Attól, hogy nagyon sok embernek nagyon elege van, és elfogy a türelme, az ég világon senkinek sem lesz jobb. Bátor gesztus közalkalmazott tanároktól a kockás inges fotó, de ettől még nem lesz jobb se nekik, se a diákoknak, se az országnak. A probléma felismerése az első lépés, a tiltakozás a második, de ezek után még jönnie kell valaminek ahhoz, hogy egy ilyen többé-kevésbé demokratikus rendszerben valóban történjen valami. (...)

A netadó elleni megmozdulás a kormány visszatáncolása után gyorsan kifújt. A tiltakozók elérték céljukat, majd élték tovább az életüket. Az oktatás esetében azonban ilyen győzelemre nem lehet számítani. Simán elképzelhető, hogy a kormány ebben az ügyben is visszavonul stratégiailag, esetleg még a Kliket is megszünteti. Voltak is már erre utaló nyilatkozatok. Ettől azonban a magyar oktatás helyzete, “gyermekeink jövője” nem lesz jobb.

Azért nem, mert ahogy ez hat év alatt világosan kiderült, Orbán Viktor és emberei képtelenek egy ilyen feladatot megoldani. Alkalmatlanok rá, és maga a feladat sem nagyon érdekli őket.

Sajnos az is elképzelhető, hogy erre Magyarországon senki sem képes. A magyar közoktatás - és persze az egészségügy - nem 2010-ben kezdett el rohadni. De ha a most kockás ingben fényképezkedő tanárok, a gyerekeik (gyermekeik!) hiányzását 29-én igazolni tervező szülők komoly változást akarnak, akkor az ilyen kedélyes tiltakozásnál többre lesz szükség. Politikai mozgalmak, ne adj’ isten pártok alapítására, kampányra, választási győzelemre. 

E nélkül a mostani kockás csoportképek körülbelül annyit fognak érni, mint 2014 divathóbortja, az ice bucket challenge.”