Mr. Cameron, döntse le ezt a falat!

„Hogy ez miért fontos? Azért, mert olyan emberre nem lehet EU-reformot, európai értékeken alapuló partnerséget alapozni, akinek a »nemzeti szuverenitás« nem azt jelenti, hogy legyen kevesebb brüsszeli bürokrácia és nagyobb belső szabadság és demokratikus elszámoltathatóság, hanem azt, hogy Brüsszel csak ne szóljon bele a szuverén autokráciámba. Ez az ember már semmiben nem hisz, miniszterelnök úr, csak abban, hogy közpénzből magánvagyonhoz kell juttatni a családtagjait és a baráti networkjét.

Biztos vagyok benne, hogy Orbán Viktor készséges partnere lesz a brit törekvéseknek. Ha akarja, már most borítékolom Önnek a délutáni állami sajtótájékoztatók tartalmát, »konszenzusos« nyelvezetét, a »Cameron is Orbánt követi« c. készülő Nézőpont-elemzést, az esti M1 híradó teljes hírblokkját, GFG pedig a 888-on azt fogja Önnek írni: »Küzdj!« Talán még a legvitatottabb pontban, a kelet-európai munkavállalókat négy évig sújtó szociális elvonásban is pro forma megértő lehet a magyar fél, hiszen könnyen úgy kalkulálhat: ennek lenyelése nem túl nagy ár azért, amit a másik oldalon nyerhet. Azt, amit Orbán »nemzeti szuverenitáson« ért.

Az a kérésem tehát, miniszterelnök úr, hogy álljon a sarkára, mármint a magyar miniszterelnöknek. Ön jóval több egyszerű délutáni közlekedési problémánál, Ön a brit miniszterelnök, az ég szerelmére, ne hagyja, hogy bárki a nyakába boruljon. Nem muszáj pont ma, itt, nálunk, de legkésőbb reformcsomagjának február 19-i prezentációján nyugodtan lepje meg Orbánt pár sallerrel és kokival, nagyjából ez az a nyelv, amit ő megért. Higgye el, megéri: bármennyire nagy is a hype körülötte menekültügyi keménykedése miatt, ez az ember nem Európa jövőjét, hanem a múltját jelenti.

Mr. Cameron, döntse le – ne a határkerítést, annak már sok értelme nincs, hanem azt a szimbolikus falat, ami a demokráciát a lopakodó diktatúrától elválasztja.”