Kissinger piszkos hagyatéka a Közel-Keleten

2016. január 11. 14:34

Henry Kissinger tevékenysége vetette meg a jelenlegi közel-keleti válság alapjait?

2016. január 11. 14:34
Pál Benedek
Danube Institute

„A jelenleg 92 éves Henry Kissinger az Egyesült Államok legismertebb volt külügyminisztere és külpolitikai tanácsadója. A közbeszédben leginkább csak elismerősen szoktak róla nyilatkozni, mint nagy stratégáról. A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb. Greg Grandin The American Conservative honlapján megjelent írása szerint a Harvardon végzett tudós tevékenysége vetette meg a jelenlegi közel-keleti válság alapjait. (...)

Az 1970-es évek óta mindegyik kormány fontosnak tartotta fenntartani a Kissinger által kialakított szövetséget a Szaúdi-ház és Washington között. Ugyanis a közel-keleti kőolajat biztosítani kellett, mint ahogy ellensúlyozni a síita radikalizmust és a szekuláris nacionalizmusokat. Az a környezet, amely értelmet adott ennek a szövetségnek, azonban jócskán megváltozott. Ennek ellenére a fegyverkereskedelem, amelyet Kissinger beindított, továbbra is folyik az öböl-menti monarchiával. A New York Times szerint Szaúd-Arábia csak tavaly több mint 80 milliárd dollár értékben vásárolt fegyverzetet. Ezzel az összeggel Szaúd-Arábia többet költött, mint Anglia vagy Franciaország, és a világ negyedik legnagyobb fegyverpiaca lett. A Vietnám utáni időszakhoz hasonlóan a közel-keleti királyság most is jól jön az amerikai fegyveriparnak. A szaúdiak pénze ugyanis ellensúlyozni tudja a korlátozott védelmi költségvetés miatt kiesett bevételt.

Ha az nem lenne elég, hogy Kissinger nagyban hozzájárult a közel-keleti fegyverkezési verseny, a „petrodollár”-függőség, az iráni radikalizáció és a Teherán-Rijád konfliktus kialakulásához, van ennél egy nagyobb bűne is. Greg Grandin szerint a diplomatának az iszlamizmus megerősödésében is szerepe volt. Afganisztánban az 1973-as puccs után egy szekuláris, köztársaságpárti, de enyhén szovjetbarát kormány került hatalomra. Az USA-nak és Iránnak ez nem tetszett. Az Egyesült Államok Iránon keresztül próbálta meg rávenni a kormányt, hogy fejlesztési segélyekért cserébe adja fel szovjetbarátságát. Ezzel még sok baj nem lett volna. Mindeközben azonban az iráni titkosrendőrség, a SAVAK, pakisztáni párjával, az ISI-vel vallási radikálisokat kezdett támogatni Afganisztánban, hogy destabilizálja a hatalmat. Kissinger ekkoriban Pakisztán katonai támogatásának újraindítását támogatta. Hozzáférhető bizonyíték nincs, hogy közvetlenül Kissinger vette volna rá az iráni és pakisztáni titkosszolgálatokat Afganisztán destabilizációjára. Térségbeli tevékenysége azonban közvetetetten hozzájárult a dzsihádizmus fellángolásához. Irán támogatása, az újraindított katonai kapcsolatok Pakisztánnal, a szaúdi fegyverüzletek mind elősegítették a mostani helyzetet.

A korai '70-es években az iráni sah egy szovjet ellenes szövetséget próbált létrehozni a térségben, amelyet az USA természetesen támogatott. Ekkoriban a SAVAK és a CIA szorosan együttműködött. Ezen felül a titkosszolgálatok néha bevontak földalatti iszlamista csoportokat, akik ugyan szovjetellenesek voltak, de megvoltak a saját céljaik is. A SAVAK, a CIA és a pakisztániak tevékenyen részt vettek az 1973-as és 1974-es sikertelen fundamentalista puccsokban, úgymint a 1975-ös Panjshir-völgyi iszlám felkelésben. Ezek az események vetették meg a '80-as évek dzsihádjának alapjait.”

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2016. január 11. 20:26
Prófétának én se alkalmaznám Kissingert.Ez az állás továbbra is üres marad. Valahogy egyetlen neves politikusnak se sikerült akkoriban megjósolni a késöbbi -sokszor váratlan és kiszámíthatatlan- fejleményeket. Hol barátokból lettek ellenségek, hol megfordítva és a fegyverek gyors vándorlása is kiszámíthatatlan volt. (Söt máig is az.) Volt amikor orosz utcákon sugárzó anyagokat kinálgattak olcsón... És tudjuk, hogy az olaj minden elvnél fontosabb. És nemcsak az amiknak...
OberEnnsinnen
2016. január 11. 17:31
A Brzezinski-doktrína volt az, amely meghatározta és kijelölte az USákok érdekkörét. Eurázsia altesteként meghatározva az Afganisztánt is magába foglaló térséget. "Brzezinski koncepciójában Eurázsia az a "sakktábla", amelyen a globális hatalom biztosítható, ..... mivel tudják, hogy aki e térség kapuit ellenőrzi, vagy uralja, valószínűleg azé lesz a jövő....." Ennek a területnek a lába pedig a Közel-kelet, az arab világ. Ahhoz képest, mennyire fintorgósan, vonakodva szálltak be az I., majd a II. nagy háborúba, ma már egyáltalán nem szégyenlősek. Persze, a hülyék hiszik csak el, hogy nem akartak részt venni. Nagyon is akarták, alig várták a megfelelő pillanatot. Enélkül Balfour-papírok nem jöhettek volna létre. Márpedig az elsődleges cél ez volt. Palesztina "újjáalakítása", pol-korrekt innovációja... Ma is ez a legnagyobb probléma és nem a szaúdiak, nem Irán. A migránsáradat ennek következménye.
Tündér_Lala
2016. január 11. 15:23
Boccs, Kissingernek sokmindent aszemére lehet vetni, de a 40 évvel ezelötti ténykedés mai korrekció nélküli következményeit nem.
Box Hill
2016. január 11. 15:07
Kissinger piszkos hagyatékáról a kommunista ellenes vietnámiak is tudnának mondani.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!