Világító ásvány és mamutcsont

„A mamutcsontok hogyan kerültek a gyűjteménybe?

A Katona József Múzeum adta kölcsön a Tiszából előkerült csontokat: bölény- és gyapjas orrszarvú koponyát, mamut lábszárát, alsó álkapcsát és medencecsontját, óriásszarvas és jávorszarvas koponyákat. Ez a látogatók kedvence.

A gyűjteményben bányászrelikviák is láthatók...

Külön vitrinnel tisztelgek azon bányászok emléke előtt, akik a kőzetek egy jelentős részét a felszínre hozták.

Az egyik vitrinben az ön munkaeszközei – véső, kalapács, védőkesztyű és szemüveg – is megtekinthetők. Közöttük van kiállítva egy Petőfi Népe toll is. Ennek mi a története?

Régebben előfordult, hogy időnként nem kaptam meg rendesen a lapot és amikor bementem reklamálni, a lap mellé mindig kaptam egy Petőfi Népe tollat is, ebből látható itt egy darab.

Mikor járt Amerikában?

Kétszer voltam, 1998-ban és 2000-ben. Biokémikus lányom akkor New Yorkban dolgozott egy kutatóintézetben. Ő vitt el a Franklin-Sterling Hill érctelepre (New Jersey állam). Nagyon híres lelőhely, több mint háromszáz ásványfaj található, ebből több mint hatvan új ásványfajt itt fedeztek fel. Híres a világító ásványairól is, melyekből a gyűjteményemben is vannak darabok. A közelben, Ogdenburgban élt Edison. Ebben a bányában kísérletezett a villanyvilágítással. A kapcsoláskor elektromos ív keletkezett, amelynek UV-tartománya is van és ott villantak fel ezek az ásványok, így „fedezték fel” ezeket. Az 1910-es években egyébként nagyon sok magyar dolgozott ezen az érctelepen bányászként, főleg cinkércet termeltek ki. Egyházközségük, vasárnapi iskolájuk is volt. Egy ottani magyar leszármazott, Cserepi úr adományozott az Magyar Állami Földtani Intézetnek egy gyűjteményt néprajzi tárgyakkal együtt, mely a MÁFI-ban van kiállítva. Ilyen ásványok láthatóak Kecskeméten is.”