A jobbos Amerika-fixációról

Ki a felelős a párizsi vérengzésekért? Mivel az Iszlám Államnak az Egyesült Államok külpolitikája ágyazott meg, ezért végső soron az Egyesült Államok. Kinek az érdeke Európa gyengítése? Az Egyesült Államoké, mivel piacot akar. Ki küldte ránk a migránsáradatot? Mivel küldték, ez nem vitás, ennyi ember csak úgy nem indul el, tehát a felelős az Egyesült Államok.

Körülbelül ez az általános megfejtés egyes jobboldali körökben a világ jelenlegi állásával kapcsolatban. A szemét Egyesült Államok eltaktikázta magát, vagy inkább tudatosan félrekezelte a Közel-Keletet, piac kell neki ott is, itt is. Minden mögött az Egyesült Államok rejtőzik.

Mintha a világon csak az Egyesült Államok lenne az egyedüli cselekvőképes politikai faktor, úgy fejtik fel az események mögöttes ok-okozati viszonyait a kocsmatársaságok és a jobbos közírók.

Az Európai Unió persze tud okot adni minderre: ha esetleg az Egyesült Államok mellett a másik potens faktorként Oroszországot fedezik fel a kommentátorok, akkor sem teszik hozzá az EU-t. Ebben igazuk is van, az Európai Parlamentben, Strasbourgban ugyanis most ilyesfajta témák vannak napirenden: a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló állatjóléti stratégia; az emberi jogok az EU és Vietnam közötti kereskedelmi tárgyalások; a déli kékúszójú tonhal védelméről szóló egyezmény kiterjesztett bizottságában való tagság elnyerése (Accession to the Extended Commission of the Convention for the Conservation of Southern Bluefin Tuna!); vita az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről: Kambodzsa, Afganisztán, véleménynyilvánítás Bangladesben.

Nos, az Egyesült Államok nem mindenható. Nem az USA Arisztotelész első, mozdulatlan mozgatója, a tengerentúli államszövetségnek nincs abszolút hatalma, nem tud mindent és mindenkit a kedvére mozgatni.

Lehet, hogy a világ első számú hatalmaként persze próbálkozik, de hogy nem sikerül neki, az bizonyos. A Közel-Kelet mégiscsak egy átláthatatlan szövedék. Lásd a fenti és az alábbi képet!

Ebből az USA-kapcsolatok a Közel-Keleten:

Az Egyesült Államok nyilvánvalóan a világ egyik leghatékonyabb diplomáciájával, legerősebb hadseregével és legokosabb think-tankjeivel rendelkezik, de ez sem biztosít totális ellenőrzést a politikai folyamatok felett a földgolyó minden pontján. Nem tud senki olyan okosan kombinálni még a Pentagonban és a washingtoni külügy irodáiban sem, hogy mindent átlásson és mindent előre lásson.

A Közel-Keleten ott van Törökország, mint regionális nagyhatalom, és ugyan Törökország az Egyesült Államok szövetségese és NATO-tag, ettől még nem pusztán a washingtoni érdekek kiszolgálója (mi is NATO-tagok és az USA szövetségesei vagyunk ugyebár...) Az ilyen szövetségesek legalábbis várnak cserébe valamit: nem csak Washington kér ezt-azt Ankarától, de időnként Ankara is kérhet ezt-azt Washingtontól. Mint ahogy így működik a legtöbb diplomáciai kapcsolat: „egyszer majd kérni fogunk magától valamit, Pelikán elvtárs!”

Törökország mellett súlyos és fontos regionális nagyhatalom Irán, Szaúd-Arábia és Egyiptom is, de a kis olajsejkségeknek is fontos szavuk van az adottságaik miatt. Globális léptékben nincs távol Oroszország és Pakisztán sem, mint két közel-keleti érdekekkel rendelkező atomhatalom. A minden mögött az USA érdekeit látó konteók kissé leegyszerűsítik a dolgokat. A Közel-Kelet plurális világ, és nem Washington mozgat minden szálat – csak néhányat. Utálják ott elegen egymást amerikai beavatkozás nélkül is.

És ha már épp az oroszok rendezkednek Szíriában: miért nincsenek ilyen népszerű konteók az oroszokra? Vagy ha már épp jön felfelé Kína, mint a talajvíz, és róka fogta csuka helyzetben van az Egyesült Államokkal, miért nem talál ki valaki olyan magyarázatokat, ami a kínaiakra keni az egészet? Elvégre elég sokan vannak, lehet, hogy kell nekik a hely, előtte csinálnak egy kis tereptisztítást. Mi van, ha ők küldték a migránsokat? Amúgy is az ókori Európát felszámoló népvándorlás is valahol a mai Kína területéről indult! Energia, olaj nekik is kell, nemhiába terjeszkednek már Afrikában. Szóval mi van, ha Kína áll a migránsáradat mögött? Mindig és mindenre ki lehet találni egydimenziós, végtelenül leegyszerűsített elméleteket a valójában egyre bonyolultabbá váló, Szíria kapcsán pedig végtelenül összegabalyodott világpolitika megmagyarázására.

A hazai jobbos Amerika-ellenesség tőlünk nyugatra a radikális baloldalon divat. És nem, nem örülünk neki, amikor hazai jobbosok büszkén közlik, hogy itthon a jobb a bal.