Hiába játssza a flegmát Magyar Péter: úgy fél a jobboldali sajtótól, mint ördög a tömjénfüsttől (VIDEÓ)
A Hír TV stábja most sem tudott érdeklődni a hangfelvételek kapcsán.
Amerika egy megosztott nemzet, amely nem csak abban nem tud megegyezni, hogyan érje el céljait, de abban sem, hogy mik a céljai.
„Amerika egy megosztott nemzet, amely nem csak abban nem tud megegyezni, hogyan érje el céljait, de abban sem, hogy mik a céljai? Az amerikaiakat a hidegháború első évtizedei során a Szovjetunió rémképe tartotta össze. Ez az egység azonban fokozatosan megbomlott. Hiába nyerte meg az Egyesült Államok a hidegháborút, a nemzet közös cél nélkül maradt. Patrick J. Buchanan a hidegháború óta eltelt időszak washingtoni külpolitikáját elemzi a The American Conservative oldalán megjelent írásában.
Buchanan szerint az amerikaiak mára belefáradtak a katonai beavatkozásokba. Ez azonban nem jelent nemzeti egységet, és azt sem, hogy Amerika megtalálta volna közös célját.
Obama megfogadta, hogy véget vet Bush háborúinak és hazahozza a katonákat. Az ígéretet a szavazók két ciklussal jutalmazták, mivel az ország egyre kevesebb lelkesedést mutatott még egy közel-keleti háború iránt. Obama nem is igazán tervez új háborút.
Buchanan szerint a háborúk indításától vagy háborúkban részvételtől való idegenkedés, legyen az Szíria, Irán, Irak vagy Ukrajna, egybecseng az ország kívánságával. A szerző azonban úgy látja, hogy ez az új realitás komoly kérdéseket vet fel. Ugyanis mi Amerika célja és missziója napjainkban? Vajon ma is megvédené Amerika polgárait, érdekeit és szövetségeseit, küldene csapatokat, mint tette Koreában, Kuvaitban, Irakban és Afganisztánban? Azoknak a globális céloknak, amelyeket Bush I, Clinton és Bish II tűzött ki, vége lenne?
Felteszi a kérdést: hol van a koherens amerikai Közel-Kelet politika, amely határvonalakat húz, és ha azt átlépik, harcolni is képes érte? Ha Amerika hisz a demokráciában és célja, hogy megdöntse Aszad diktatórikus uralmát, miért szövetkezik a rijádi teokratikus uralkodóval, a síita kisebbséget elnyomó szunnita bahreini királlyal vagy a puccs útján hatalomra kerülő egyiptomi tábornokokkal? Azon kívül, hogy Izraelt támogatni kell, fenn kell tartani a hozzáférést az Öböl-menti olajhoz és ellen kell állni az ISIS-nek és az Al Kaidának, miben értenek egyet az amerikaiak? − kérdezi Buchanan.
A neokonok és a liberális intervencionisták szembeszállnának Oroszországgal és Iránnal. Ezzel szemben az intervenciót ellenzők, mint Obama, Donald Trump és Bernie Sanders szerint Amerikának ki kell maradnia a háborúkból.
Buchanan Walter Lippmannt idézi, aki a második világháború tetőfokán a következőket írta: »Ha egy nemzet megosztott abban, hogyan intézze a külkapcsolatait, az képtelen lesz a saját igazi érdekeinek meghatározására«. Buchanan szerint Amerika egy megosztott nemzet, amely nem csak abban nem tud megegyezni, hogyan érje el céljait, de abban sem, hogy mik a céljai.”