Az ausztrál művész Guy Ben-Ary poszthumán projektje nem más, mint saját maga „biológiai” portréja, önmaga megkettőzése, az idegsejtjeit egy robottestbe ültette. Meg akarta örökíteni egy műalkotásban, hogyan reflektál a környezetére folyton-folyvást a teste, ezek milyen változásokat okoznak benne, ezeket a folyamatos visszajelzéseket akarta bemutatni, milyen biológiai történések zajlanak le benne pontosan, hogy hatnak ezek a személyiségére, az miként dolgozz fel ezeket egy ember. A cél érdekében a karjából biopszia segítségével sejteket vettek ki, majd ezeket a bőrsejteket egy speciális technológiával visszaöregítették őssejtekké, és a folyamat végén idegsejteket készítettek belőlük. Ezekből készült a világ első neurális szintetizátora, ez lett a projekt számára a legmegfelelőbb megoldás, egy hangszer.
Hogyan működik a gyakorlatban? A neuronokat elektromos inger éri, ezek válaszolnak és kontrollálják a szintetizátort áramköreit és a poszthumán zenedarabokat adnak elő. A szintetizátor amúgy a CellF névre hallgat, a művész célja az volt vele, hogy egy külső agyat növesszen a sejtjeiből, ezt csinálták meg a sejtek átkonvertálásával, amit hivatalosan Induced Pluripotent Stem Cell (iPS) technológiának hívnak a tudományos berkekben. Amint elkészült a szintetizátor agya annak el kellett készíteni a robottestét, hogy kommunikálni tudjon a külvilággal is (illetve ebben él, hiszen a sejteket táplálni és életben is kell tartani). Guy Ben-Ary az elmúlt 15 évben folyamatosan fejlesztette biomérnöki találmányát, gyakorlatilag egy valódi „analóg” szintetizátor épített a szó szoros értelmében, hiszen az embert építette bele a gépbe, aki zenél. Hasonló folyamatok zajlanak le a színpadon a koncerten is nap, mint nap, csak nincs ilyen szépen és tudományosan bemutatva az.
Dömötör Csaba EP-képviselő mindeközben arról beszélt, hogy bár a tihanyi politikai fesztiválon feleséglehallgatók nem lesznek, de helyette teret kap megannyi vita és közös gondolkodás Magyarország jövőjéről.
A jelenség nemcsak kínos, de unalmas és tökéletesen érdektelen is lenne, ha nem az országunk vezetésének cseréjét szabták volna feladatul az arcpirító hazugságok és önfényezés nagymesterére.
Magyar Péter kémbotrányba keveredett ukrán barátja is feltűnik abban a riportban, amelyben a magyar–ukrán kapcsolatok helyzetét, a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét boncolgatják. Az ukránok úgy érzik: fenyegető veszély leselkedik rájuk a magyar határ felől.