„Az első híradások után nem kérdés: az N1TV operatőre megrúgott egy gyermeket. Nincs ember, nincs újság, amely ezt a tettét mentegetni próbálná. Legfeljebb azt igyekszik megfejteni, mi vezethet valakit odáig, hogy ilyesmire vetemedjen. (…)
Ehhez képest szerdán még meg sem jelenik a beszélgetés László Petrával, csak egy nyúlfarknyi ajánló olvasható belőle a Válasz.hu-n, már elindul először újságírók, majd a kommentelők őrjöngése: az interjú gusztustalan szerencsenmosdatás; erre nem lehet magyarázat; a történtekért nincs bocsánat; már azzal, hogy megszólaltatta az operatőrt, a Heti Válasz nácit melenget a keblén, és így tovább. Anélkül, hogy a tisztelt statáriális bíróság kíváncsi volna arra, hogy a tárgyalás nélkül elítélt vádlott mit tud felhozni mentségére. És annak ellenére, hogy világlapok és hírügynökségek – a Spiegeltől az AP-ig – állnak sorba László Petránál és szerkesztőségünknél, hogy elkészíthessék ugyanazt, az ezek szerint »gusztustalan« interjút. (Persze nyilván a két kezüket összetették volna, ha az operatőrnek nem a Heti Válaszban, hanem bennük van bizodalma. És nyilván ez esetben az interjú közlése nem »szerencsemosdatásnak«, hanem újságírói bravúrnak minősülne.) (…)
Nagyon kérünk mindenkit: idekint, a való életben is adjunk esélyt magunknak megrendülni egy bűnvalló, s a vétkéért aránytalan módon meghurcolt ember tragédiáján. Máskülönben földrészünket nem a muszlim hódítás, illetve a civilizációk közti konfliktusok fogják tönkretenni. Mire eljutnánk odáig, már anélkül is nyársra húzzuk egymást mi, európai értelemben vett, felvilágosult, a humanizmus vagy a zsidó-keresztény kultúra talaján álló, másokat megsemmisíteni mindenkor kész polgárok.”