„Több más slammerhez hasonlóan te is több lábon állsz. Irodalom, film, zene… Melyik terület élvez prioritást nálad?
Engedd meg, hogy a költészetet és a slam poetryt egy kalap alá vegyem, és így mondjam rájuk, hogy prioritást élveznek. Az újságírás és a szerkesztés a második, ezekből élek. Az viszont, hogy játszottam a Saul fiában, csak annak köszönhető, hogy szeretek kipróbálni mindent, amiről úgy gondolom, hogy jó hatással lesz rám, szóval nem vagyok színész.
A Színész Bobbal közösen életre hívott zenekarotok, a Gourmand első albuma nemrég jelent meg, Mindenevő címmel. Az anyag többek közt azért is érdekes, mert az első magyar spoken word lemez.
Összesen nyolcan vagyunk a zenekarban, Kristófon és rajtam kívül mindenki zenész, jazzt, funkot, némi hip-hopot játszanak, és ezek a stílusok megmutatkoznak a lemezen is. Ha jól tudom, hivatalosan valóban ez az első magyar spoken word lemez (a spoken word zenére előadott slam poetry – a szerk.), a CD hangmérnöke, Puha Szabolcs ezért is örült különösen a munkának. Itthon még nem hallott hasonlót, így végre nem kellett a hagyományokat figyelembe vennie, csak saját magára hagyatkozhatott a hangzás kialakításakor. De így voltunk ezzel mi is, úgyhogy iszonyúan kíváncsiak vagyunk a közönség visszajelzésére. A lemezbemutató erre elég jó alkalomnak ígérkezik, amely október 28-án lesz az A38-on. Ott lesz velünk Simon Márton is, aki szintén közreműködik egy dal erejéig a lemezen, és Judie Jay, aki a Slágergyanú című számunkban segédkezik majd nekünk. (...)
Korábban a Magyar Hírlapnál voltál, jelenleg a Magyar Nemzet kulturális rovatát szerkeszted. Szoktak érni politikai felhangú támadások? Hogyan kezeled ezeket?
Korábban értek politikai támadások, innen is, onnan is, de igyekeztem ezeket a helyükön kezelni. Ma már nem kötnek belém csak azért, mert a Magyar Nemzetnél dolgozom. Inkább jó értelemben vett csodálkozással találkozom, olyankor pedig örülök, hogy sikerült lebontanom az előítéleteket.”