„Sokan persze egyszerűen hazugnak mondanák, de ebben nincs teljesen igazuk. Katus László néhai történészprofesszor fejtette ki egy ízben érzékletesen, hogy ne tekintsük jogtalannak azok érzéseit, akik a rettenetes náci és nyilas terror után valóban felszabadulásként élték meg a Vörös Hadsereg bejövetelét, miként az is nyilvánvaló, sokan legfeljebb megszabadulásnak tartják a történteket. Vagy még annál is rosszabbnak: be- vagy elszabadulásnak. Erre javasolta Ungváry Krisztián történész a félszabadulás szó bevezetését, mint ami közös nevezőt jelenthetne mindenki számára.
Ebben az országban azonban nem szokás a közös nevező – ha csak a történelmünket nézzük, akkor az elmúlt száz évből a Rákosi-rezsim kivételével ez mindegyik korszakra igaz, pedig akadt vagy nyolc-tíz. Ahogy korábban, úgy most is az egyik oldalon áll honfitársaink egyik fele, vésőket markolva, velük szemben a másik, dacosan. Pedig néha kezet kéne tudni fogni.”