Szívünk parancsa a haza megvédése
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
Most épp Simicska pocakján csattan az ostor, de végigvág az egész országon.
Kirúgja Budapest Simicska Lajos cégét, a Mahirt, sőt felszántja utána a földet, és beveti sóval. Le kell bontani a hirdetőoszlopokat, visszaállítani az „eredeti állapotot”, és mindezt az elítélt fizeti.
A Mahir oszlopai ugyanis előnytelenek. 2006 óta álldigáltak a helyükön, akkor sikerült ugyanis a Fidesznek átnyomni az ügyet, vagyis hogy kapja meg a bizniszt Simicska. Ezzel legfeljebb a Fidesz ellenzékének volt baja; a szokásos, uncsi mantra, hogy ugyanis már miért kellene mindent a Lajosnak nyernie, speciel vashordókat állítgatni az utcasarkokra nemcsak ő tud. Erre csattanós válasz volt, hogy szükségünk van a nemzeti nagytőkére, és ez a teremtés áldozatokkal jár, de nagyon megéri, és akinek nem, az labanc. Az oszlopok álldogáltak tovább, hirdették a hirdetnivalót, internet pedig nem jött belőlük, noha a szerződés ezt előírta.
Most meg egyszer csak kiderül, hogy ez az egész előnytelen. Hogy kereshetne rajta a város többet, sőt akár maga is felállíthatna ilyen objektumokat. Elvégre nem részecskegyorsítók, de még csak nem is kínai LED-lámpák, mert ahhoz például igenis kell a nemzeti nagytőke, mégpedig a lehető legnemzetibb, ami már be is házasodott az uralkodócsaládba.