Segítséget kérek
Ébredjenek már fel, ez a látszatok, jóemberkedés és nem a cselekvés világa, ami Európában van. A szavak világa.
Bukarest szerint Magyarország az egyre nyilvánvalóbb elszigeteltségéről próbálja elterelni a figyelmet, Budapest szerint a román kormányfő azért sértegeti Magyarországot, mert rosszul áll a szénája otthon.
„Fölösleges is sorra venni az egymás fejéhez vágott kijelentéseket, elég azt rögzíteni, hogy honnan hova jutottak el. Kezdődött román részről a magyar–szerb határon épült kerítés »európaiatlannak« minősítésével. Innen fejlődött a nyilatkozatháború két nap alatt Szijjártó Péter megállapításáig, miszerint »hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok«. (...)
A probléma magyar szempontból az, hogy míg a budapesti álláspontot Európában nem sokan osztják –vagy ha mégis, jól titkolják –, addig a románok csupán visszhangozzák, amit Bécsből, Párizsból vagy Brüsszelből is hallunk. Legutóbb tegnap szögezte le Cecilia Malmström uniós biztos, hogy bármilyen kísérlet, amely falak és kerítések építésére irányul, »nem az az Európa, melyet mi akarunk«. A román kormányfő pedig váltig hangoztatja, hogy Románia a menekültkérdésben egyeztetett álláspontot képvisel. Bukarest nem akar önfejűsködni, a sarkára állni. Persze a román választók között is akadnak, akik a határozottabb, ha úgy tetszik: szuverénebb vezetési stílust kedvelik. Nekik ott van Gabriel Oprea tábornok, miniszterelnök–helyettes, aki időnként – enyhén komikus ünnepélyességgel – elmondja, hogy Románia »szerényen, de öntudatosan« elutasítja a kötelező kvótákat.”