A nem létező Norvégia

2015. szeptember 14. 14:44

Az álmukat feltétel nélküli joguknak tekintik, és azt követelik az európai hatóságoktól, hogy ne csak megfelelő élelmiszert és orvosi ellátást biztosítsanak számukra, de szállítsák is el őket a választott célállomásra.

2015. szeptember 14. 14:44
Slavoj Žižek
Tiszatáj

„Miközben a menekültek háború sújtotta hazájuktól távolodnak, egy álom vezeti őket. Megérkezve Dél-Olaszország partjaihoz, nem akarnak ott maradni, sokan közülük Skandinávia felé igyekeznek. Migránsok ezrei vannak Calais-ben, akik nem elégedettek Franciaországgal, és akár az életüket is kockáztatják, hogy beléphessenek az Egyesült Királyságba. A Balkánon menekültek tízezrei igyekeznek kétségbeesetten Németország felé. Az álmukat feltétel nélküli joguknak tekintik, és azt követelik az európai hatóságoktól, hogy ne csak megfelelő élelmiszert és orvosi ellátást biztosítsanak számukra, de szállítsák is el őket a választott célállomásra. Van valami rejtélyesen utópikus ebben a követelésben. Mintha az volna Európa kötelessége, hogy megvalósítsa az álmaikat. Az álmokat, melyek egyébként a legtöbb európai számára elérhetetlenek – jóllehet az is kérdés, hogy jó néhány dél- és kelet-európai szintén jobban szeretne-e Norvégiában élni. Az emberek utópizmusa éppen akkor nem ismer megalkuvást, amikor szegénységben, nyomorban és veszélyben találják magukat – és amikor azt gondolnánk, hogy beérnék a minimális biztonsággal és jóléttel. Azonban a menekülteknek szembe kell nézniük a durva igazsággal, hogy »nem létezik Norvégia«, még Norvégiában sem.

El kell hagyni azt az állítást, hogy eredendően rasszista vagy protofasiszta a befogadó lakosság részéről, amikor az »életformájuk« megőrzéséről beszélnek.

Máskülönben megnyílik az út a bevándorlásellenes hangulat további erősödése előtt, melyre a legutóbbi példát Svédországban láthattuk, ahol a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Svéd Demokraták népszerűségben megelőzték a Szociáldemokratákat. A bevett balliberális értelmezést itt az arrogáns moralizálás jelenti: abban a pillanatban, amikor hitelt adunk az »életforma védelme« eszméjének, kockáztatjuk a pozíciónkat, mivel csak egy sokkal szerényebb verzióját propagáljuk annak, amely mellett a bevándorlásellenes populisták nyíltan lándzsát törnek. És ezt az óvatos megközelítést az elmúlt években kétségkívül a centrista pártok is elfogadtak. Elutasítják a bevándorlásellenes populizmus nyílt rasszizmusát, de ezzel egy időben kijelentik, hogy »megértik az átlagemberek aggodalmait«, ez által sokkal »racionálisabb« bevándorlásellenes politikát folytatva.

Mindazonáltal vissza kellene utasítanunk a balliberális attitűdöt. A panaszok, amelyek moralizálnak a helyzettel kapcsolatban – »Európa közömbös mások szenvedése iránt« stb. – csupán a bevándorlásellenes brutalitás másik oldalát jelentik. Mindkettő osztja ugyanis a feltevést, amely egyáltalán nem magától értetődő, hogy valaki életformájának védelme összeegyeztethetetlen az etikai univerzalizmussal. El kellene kerülnünk a liberális önvallatás csapdáját: »Mennyi toleranciát engedhetünk meg magunknak?« Tolerálnunk kellene a bevándorlókat, akik megakadályozzák, hogy a gyerekeik állami iskolába járhassanak, akik arra kényszerítik a nőket, hogy csak egy bizonyos módon öltözködjenek és viselkedjenek, akik kiházasítják a gyerekeiket, akik diszkriminálják a homoszexuálisokat? Soha nem lehetünk elég toleránsak, vagy mindig túlságosan toleránsak vagyunk.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 61 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szamárfül
2015. szeptember 15. 11:28
okos ember, de ő semmi használhatót mondani az egész megoldására, akárcsak Lányi.
berberelek
2015. szeptember 15. 10:39
Miért kéne Európának, az európai fehérembernek segítséget nyújtania egy másik földrész, egy más kultúra, vallás, erkölcs szerint szocializálódott, teljesen más történelmi gyökerű rassz, gyerekekkel álig felfegyverkezett egyedeinek? Mert bajban vannak, mert nehéz a sorsuk, mert veszélyben az életük? Ugyan már! Európa népei sok száz éven át éltek ilyen, illetve még rosszabb helyzetben. Csak a II. világháborúban 75 millió európai ember veszett oda. De Európa népei nem "menekültek" el, éppen ellenkezőleg! Évszázadokon át vérrel, verítékkel, tanulni és dolgozni akarással, kőkemény munkával teremtették meg mai jólétüket. Mi akadályozta meg az Észak-afrikai, Közel-keleti és Elő-ázsiai népeket abban, hogy ők is ezt tegyék, s mondjuk a szaporodás élvezeti technikáján túl mást is tegyenek boldogulásuk érdekében? Pedig lépéselőnyben voltak! Az emberi civilizáció, kultúra, tudomány és művészetek több ezer éves bölcsői éppen ezek a földrészek, országok. (Egyiptom, India, Kína, stb.) Amikor ezek a csodálatos civilizációk virágoztak, az európai ember még jóformán barlangokban élt. Miért nem vigyáztak értékeikre? S ha már nem tették, akkor mi mentsük meg őket erőnkön felüli hozzáállással? A válasz: a multikulturalizmus okozta bukásukat, mint ahogy minden nagy birodalom bukását az idézte elő. Ma pedig miért "menekülnek", miért nem állnak ellen az elnyomásnak, az erőszaknak a hazájukban? Százezernyi életerős fiatalembert látunk! Miért nem követik a magyarok példáját? Tatárjárás, törökveszély, Habsburg elnyomás, Trianon, szovjetelnyomás, Európai-uniós elnyomás, stb. Miért gondolják úgy, hogy majd ők kijelölik az úticélt, mi pedig szállítsuk oda őket, de azonnal, "érdekeiket" és "jogaikat" tekintsük ránk nézve kötelezettségnek, a saját hazánkban. Miután hívás nélkül betörtek lakásunka, s azt jól leamortizálták, még azt is elvárják tőlünk, hogy etessük itassuk is őket, lássuk el annyi "zsebpénzzel", aminek egy magyar, 30 évet dolgozó nyugdíjas csak a töredékét kapja. S ha nem ülhetnek bele az apáink, nagyapáink, dédapáink és ükapáink szorgalmával, akaratával, kűzdelmével megteremtett készbe, jóba, akkor szabadságért és jogaikért gajdolnak, megbénítva Európa életét, működését? Nem a hazájukban kéne ezt ilyen bátran, öntudatosan és erőszakosan megtenniük? Nem ülünk itt kicsit fordítva a lovon?
berberelek
2015. szeptember 15. 09:56
Igaza van a szerzőnek! Hozzáteszem: a több százezres betolakodók között egyetlen egy igazi menekült sincs! Viselkedésük, erőszakosságuk a Aki valódi üldözött, az vagy odébb költözött a háború sújtotta hazájában 50-100 km-rel, vagy valamelyik biztonságos közeli országban tartózkodik.
Vezetéknév Utónév
2015. szeptember 15. 01:32
Neomarxista gondolkodó még ennyi lájkot nem kapott a Mandineren, mint Zizek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!