Kurd játszma: a nagy médiaátverés

„Mivel erre a PKK nem ad választ, csak következtethetünk. Az egyik ok éppen a sikeres konszolidáció lehet. Ha a kurdok törekvései immár parlamenti úton rendeződnek, mi szükség van a mozgalom fegyveres szárnyára? A PKK okkal tarthatott attól, hogy létük okafogyottá válik. A másik lehetséges ok geopolitikai. Törökország határozott célja az úgynevezett déli energiafolyosó kiszélesítése. A már működő csővezetékek mellé – amelyek Azerbajdzsánból és Iránból szállítják a kőolajat – saját felhasználás és továbbexportálás céljából újabbak épülnének a tervek szerint. Elkezdődött az azerbajdzsáni gázt Európa felé szállító Tanap gázvezeték építése, amelyre Irán is rácsatlakozhat szállítóként. Hasonló vezeték épülhet Türkmenisztán felől. Oroszország pedig a meghiúsított Déli Áramlat helyett a tervezett Török Áramlaton keresztül juttatná el a földgázt az európai piacokra. A déli energiafolyosó nagymértékben javítaná Európa energiabiztonságát, de vannak ellenérdekeltek is – akik kézenfekvő módon találhatják meg a PKK-t azzal a feladattal, hogy destabilizálják Törökországot.

A médiamanipuláció – amiben a német sajtó élen jár – eszköze az is, hogy úgy jelennek meg a hírek, mintha a török hadsereg »a« kurdokat bombázná. Holott erről szó sincs: a légicsapások kizárólag a PKK észak-iraki bázisait érik. Az iraki Kurd Regionális Önkormányzat (KRG) ebben a konfliktusban is stratégiai szövetségesként áll a török kormány mellett, többször is felszólítva a PKK-t a terület elhagyására. Arról sincs szó, hogy a katonai válaszcsapások az »ISIS ellen harcoló kurdokat« érné. A PKK-nak eddig marginális szerepe volt az ISIS elleni küzdelemben – annak oroszlánrészét az észak-iraki pesmergák, valamint a szíriai kurd szervezetek vívták. Egyiket sem érte támadás.”