„A kormány csökkenteni akarja a gazdaság egyoldalú függőségét az autóipar teljesítményének hullámzásától, ezért arra törekszik, hogy más ágazatok is bővüljenek, mint a gyógyszeripar, az orvosi műszerek, gépipari alkatrészek gyártása – fejtette ki tegnap a közrádiónak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábban az informatikát is a lehetséges húzóágazatok közé sorolta. Varga Mihály szavai első nekifutásra rendkívül időszerűnek tűnnek, hiszen az Audi Hungária révén hazai érdekeltséggel is bíró Volkswagen adathamisítási botránya másfél hete robbant ki. Valójában azonban kiábrándítóan elkésett ötletelésnek lehetünk tanúi: a hazai gazdaságpolitikában pártokon és kormányokon átívelő konszenzus volt azt illetően, hogy az autógyártás kell, hogy legyen az ipar húzóereje. Ezen cél annyira meghatározta a törekvéseket, hogy más területekre – ha már Varga szóba hozta, a mikrovállalkozások szintjén is prosperálni képes informatikára, de legalább a szakemberek képzésére – aránytalanul kevés energia jutott, így azok az adottságokhoz képest lényegesen kisebb súlyúak. (A miniszter által említett ágazatoknak legfeljebb 10 százalék körüli részaránya van az ipari termelésben.)
De igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg az eredményeket – amelyek egyszersmind a nemzetgazdaság kiszolgáltatottságát jelzik: a tízmilliárdos állami támogatások, a rendelkezésre bocsátott ipari parkok, a rendkívül olcsó, de képzett munkaerő és a jó infrastruktúra a Suzuki és az Opel után az Audi és a Daimler számára is vonzónak bizonyultak. A beszállítók közül pedig több világmárka mellett a Hankook gumigyár és a dízelbotránnyal szintén összefüggésbe hozott Bosch is letelepedett. Az ágazat ma már 130 ezer embernek, rengeteg kétkezi munkásnak és kevés mérnöknek biztosít munkát, az ipari termelés 22 százalékát, az export 10 százalékát adja. Nem nehéz tehát belátni, hogy ha bármi történik a szektorban – például kirobban egy a fogyasztást visszafogó válság, vagy egy a VW adathamisítási botrányához hasonló ügy –, az egészen biztosan érinteni fogja gazdaságunkat is. Ma már arról hallani, hogy a győri Audi kapacitásának meghatározó részét a károsanyag-kibocsátási botrányban érintett motorok gyártása adta (számuk 2-2,5 millióra tehető), ezek kiesése az ipari termelést 0,3-0,6 százalékkal foghatja vissza.”