Ungvár és Munkács kőhajításnyira van Magyarországtól és Szlovákiától.
„Hagyjuk azonban abba a kisebbségi nyavajgást, és térjünk vissza a nemzeti rendőrséghez. Régiónk négy EU-s országgal határos, s ebből kifolyólag – szajkózzák – egyfajta híd lehet Ukrajna és a jobb sorsra érdemesült Európa között. Nos, már csak ebből a megfontolásból sem ártott volna, ha a polícija megszervezésekor mondjuk a kötelező feltételek között nem szerepel, de a jelentkezőknél előny »egyéb« nyelv birtoklása. És nem is az angolra vagy a franciára gondolok, hanem csupán a sok-sok itteni számára anyanyelvnek számító magyarra és szlovákra. Ungvár és Munkács kőhajításnyira van Magyarországtól és Szlovákiától, s az onnan érkező – igaz, mostanság megcsappant létszámú – turisták (is) alighanem örömmel vennék, ha szükség esetén anyanyelvükön kérhetnének és kaphatnának tájékoztatást a közrend őrétől.
Persze meglehet, én állok rosszul a dolgokhoz, s azért nem bíbelődnek a nagyurak ilyen csip-csup nemzetiségi és nyelvi kérdésekkel, mert ezeknél sokkal fajsúlyosabb feladatokat kell megoldaniuk. Háborúskodást, bérbefagyasztást, tarifaemelést, a külföldön dolgozók jövedelmének megadóztatását – hogy csak néhányat említsek…”
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Ha ez így megy tovább, nehezen lesz az EU tagja a háborúban álló ország.
A Kárpátalját is érintő orosz légicsapásról beszélt az Indexnek Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Lehet, hogy a cél a magyar és szlovák áramszállítások akadályozása volt.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
