Engedetlenek

„A Város Mindenkié emelkedetten közelíti meg a szegénykérdést. Iskolázott szervezői szót értenek a hajléktalanokkal, a hatalomnak pedig csak a rendszerszerű embertelenségeire fókuszálnak. Most például elvi megfontolásból mentek bíróságra, ahol elmondták, az állampolgári engedelmességnél magasabb szintű erkölcsi parancs, hogy cselekedjenek az elhelyezés nélküli, pár nappal a kilakoltatási moratórium előtt elhatározott, tehát szándékoltan rosszindulatú kilakoltatás ellen.

Veszélyes-e a társadalomra, amit tettek? E kérdést szerették volna ők maguk a jogi szűrőn átpréselni, de a szakvizsga előtt álló bírónő átlátott a szitán, s nem hagyta magát elcsalni odáig, ahol már arról lett volna szó, hogy az állam mennyiben köteles helytállni polgárai lakhatásáért. A valóságban semennyire, de ezt deklarálják is. Látjuk ezt abból, ahogy a szegény sorsú emberek üldöztetése zajlik. A hajléktalanügyek tele vannak jó szándékú önkormányzati és állami hivatalnokokkal, lelkiismeretes végrehajtókkal, a kilakoltatásokat jogszerűen és udvariasan levezénylő rendőrökkel és szabálysértési előadókkal, felkészült bírósági szakemberekkel – dettó, mint a szocializmusban.”