Drótkerítés vagy vasfüggöny?

„A probléma kezelése rendkívül nehéz föladat, már csak azért is, mert ellentétes értékek sugalmazzák azt. Egyrészt kétségtelen, hogy minden embernek joga van a megélhetéshez. Másrészt minden közösségnek megvan a joga, hogy identitását megőrizze, és vívmányait saját hasznára fordítsa. Igazat adok Valls francia miniszterelnöknek, aki a napokban azt mondta, hogy egyben kell határozottnak és emberségesnek lennünk. Nem könnyű.

Számíthatunk tehát baklövésekre. Van is egy: kormányunk plakátkampánya és a hivatalos közvéleménykutatás. A plakátok nem arabul vagy albán nyelven vannak írva, hanem magyarul. A közhangulat is ismert: egyáltalán nem kedveli a bevándorlókat. Azt lehet tehát gondolni, hogy ezek a kezdeményezések belföldi használatra készültek. Mentségünkre legyen mondva, egyes más országokban hasonlóképp cselekszenek.

A kormánynak azonban igaza van abban, hogy a problémát energikusan kézbe vette. Persze egy drótkerítés fölhúzása nem szimpatikus dolog, emlékeztet egy kicsit a vasfüggönyre. Ám az Ausztriától elválasztó drót és aknazár valamint az építendő  zár között a különbség döntő. Az előbbi azt célozta, hogy a magyarok ne mehessenek el, a mostani pedig azt, hogy hozzánk ne jöjjenek be.

Világos számomra, hogy a népvándorlás konkrétan a szuverén államok szintjén jelentkezik s ott kell azt szabályozni. De az európai szint is fontos, hisz a tagállamok politikáját koordinálni kell. Nem engedhető meg, hogy az egyik állam mások rovására intézkedhessen. Például, hogy az osztrákok hozzánk küldjék azokat az embereket, akiket nem akarnak befogadni.

Azt hiszem, hogy az elkövetkező években lesz bőven tennivaló.”