Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
Ha ez a plakát nem a színtiszta előítéletesség mottója, akkor valaki árulja el, hogy pontosan miről ismerjük meg az olyan bevándorlót, aki tiszteli a mi kultúránkat.
„Nem érdemes a szó betűje mögé bújni, ez azt fejezi ki, hogy a bevándorlók – akiket egységes fajként szólítunk meg – nem tisztelik a mi kultúránkat. Pedig milyen fájó emlékünk a burgenlandi felirat 1989-ből: »Magyar, ne lopj!« Joggal eshetett rosszul minden magyarnak, s azt nem az osztrák állam helyezte ki.
Ha ez a plakát nem a színtiszta előítéletesség mottója, akkor valaki árulja el, hogy pontosan miről ismerjük meg az olyan bevándorlót, aki tiszteli a mi kultúránkat. Nem megy át az utcánkon? Nem ül le a padunkra? Fehér a bőre? Magyarul beszél? Bartókot hallgat vagy Rubik-kockával játszik és gyakran szóba hozza a magyar Nobel-díjasokat? Vagy mindenki primitív a mi mércénkkel mérve, s inkább az a tisztelettudó afgán ismérve, hogy be sem teszi ide a lábát?
Közben a legjobb az egészben, hogy egy dolog biztosan összeköti a legtöbb bevándorlót: nem tudja elolvasni ezt a plakátot.
Vagyis ne fessük át. Nekünk szól. Ezzel most nézzünk szembe.”