Hová vezet az Uber?

A 2009-ben alapított Uber San Franciscóból indulva sorra hódítja meg a világ városait és gyakran váltja ki a helyi taxisok tiltakozását, hiszen rendszeresen áthágja országok és városok rendeleteit és szabályozásait. Lassan egy éve, hogy Budapesten is megjelent a sofőröket utasokkal összekötő vállalat, mely Magyarországon is komoly visszhangot váltott ki.

A 2013-ban bevezetett taxis rendelet árnyékában még összetettebb az Uber megítélése.

Az alapításakor három autóval induló Uber az elmúlt évek során komoly fejlődésen ment keresztül és mára már világszerte több mint 300 városban van jelen, több mint 3000 embert foglalkoztat (sofőrök nélkül) és értékét 40-50 milliárd dollár körülire becsülik. Már kezdeti fázisában olyan cégek és híres alakok álltak a kezdeményezés mögé, mint a Google, Goldman Sachs, vagy az elmúlt évek során a technológia világában egyre nagyobb szerepet vállaló Ashton Kutcher, aki a mai napig befektetője és támogatója a cégnek. Ugyancsak a cég komolyságát példázza, hogy idén februárban a cég leszerződtette Rachel Whetstone-t, a Google volt Kommunikációs Igazgatóját és Igazgató tanácsának tagját.

Az Uber tevékenysége kapcsán felmerülő rengeteg kérdés közül az egyik legégetőbb, hogy miből adódik a vállalat versenyelőnye. A vállalat egyes városi szabályozásokat nem tart magára vonatkozóan érvényesnek, mivel érvelésük szerint más szolgáltatást nyújtanak, mint egy hagyományos taxi társaság. Ezen korlátozásokat kijátszva és áthágva, az Uber sokkal olcsóbban kínálja szolgáltatásait, mint taxis versenytársai (Budapesten pl. Uber: 140ft/km vs. Taxi: 280ft/km), így az árérzékeny magyar piacon is hamar népszerűvé vált az alkalmazás. De ez esetben sokkal többről van szó, mint pusztán a versenytársak alul licitálásáról. Jövőbe mutató okostelefonos alkalmazásával az Uber követi a fogyasztók igényeit és igyekszik ezeknek megfelelően javítani és fejleszteni szolgáltatásait.

Regisztrációs és autórendelési folyamatát:

Azok számára, akik nem használták még az Uber szolgáltatásait, tekintsük át a regisztrációs és rendelési folyamatot. Az alkalmazást könnyen és gyorsan letölthetjük okostelefonunkra. Ekkor kerül sor a regisztrációra, mely folyamán meg kell adnunk nevünket, születési időnket, e-mail címünket, telefonszámunkat, illetve bankkártya adatainkat (utóbbi az Uber fizetési folyamatához szükséges, hiszen készpénzes fizetés nem lehetséges).

Regisztráció után rögtön tudunk autót rendelni. Az alkalmazás beméri GPS koordinátáinkat, megmutatja a közelben lévő sofőröket és kiírja a legközelebbi sofőr becsült érkezési idejét. Egy érintéssel meg is rendelhetjük autónkat, melyet az alkalmazás térképén folyamatosan nyomon követhetünk. Megadhatjuk úti célunkat, a Google Mapshez hasonlóan útvonalat is választhatunk, melyre az alkalmazás ad egy becsült árat. Ezen kívül láthatjuk sofőrünk nevét, elérhetőségeit és értékelését, valamint autója típusát és márkáját. Nem sokkal a sofőr érkezése előtt kapunk egy üzenetet a telefonunkra, hogy az autó mindjárt megérkezik, így csak be kell ülnünk a ránk várakozó járműbe. Úti célunkhoz megérkezve pedig csak ki kell szállnunk az autóból, a fizetés automatikusan megtörténik az alkalmazáson keresztül, melyről részletes számlát kapunk e-mailben. Utazás után névtelenül értékelhetjük sofőrünket 1-től 5-ig terjedő skálán, illetve sofőrünk is értékel minket. Amennyiben negatív értékelést kapunk, előfordulhat, hogy nehezebben jutunk autóhoz, hiszen kevesebben vállalnak „kellemetlen” utasokat, míg az Uber felülvizsgálja és adott esetben szerződést bont azon sofőrökkel, kiknek értékelése 4.6 csillag alá esik. Ez az értékelési folyamat és átláthatóság szerves része az Uber önszabályozási mechanizmusainak.

Ezen kívül az Uber rengeteg egyéb, utasok és sofőrök számára egyaránt kényelmi funkciót épített be alkalmazásába:

- Süketek és gyengén látók számára is használhatóvá tették az alkalmazást
Lehetséges a fuvardíj megosztása utastársainkkal (készpénzmentesen), amennyiben ők is rendelkeznek Uber felhasználóval

- Minden városban ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, ugyanazzal az alkalmazással, így bárhol járunk a világban, könnyen autóhoz juthatunk

- Egyes városokban az Uber diverzifikációba kezdett, így például Washingtonban gyógyszer és alapvető élelmiszer szállítást is vállalnak a sofőrök

- A női sofőrök nagyon pozitívan nyilatkoznak az Uberről, hiszen előre látják, kit vesznek fel, míg a készpénz mellőzését mind a nők, mind a férfiak pozitívan értékelik, hiszen ez csökkenti a lopások kockázatát

Jogi, adózási és biztosítási háttér

Az Uber minden platformon hangsúlyozza, hogy nem rendelkezik saját járművekkel és sofőrjeik nem az Uber alkalmazottai, hiszen a telefonos alkalmazás csak összeköti az utazni kívánókat az utazást kínálókkal. Ezért a sofőrök saját maguk felelnek adóügyeikért.
A vállalat adóit, többek között az ÁFÁ-t is, Hollandiában fizeti, így hasonló morális problémák merülnek fel, mint más nemzetközi cégek esetében. Bár az EU rendelkezései igen gyakran megkérdőjelezhetőek, követendő példa lenne az Amazonnal kapcsolatos  adózási törvény, vagy a brit, köznyelven csak „Google adó” néven ismert indítványok kiterjesztése. Ezen kezdeményezések célja, hogy multinacionális cégek forgalmuknak megfelelően adózzanak az adott országban és ne kerülhessék el fizetési kötelezettségeiket azáltal, hogy alacsonyabb adókulccsal rendelkező országban jegyzik be nyereségüket.

A közhiedelemmel ellentétben, nem lehet bárkiből Uber sofőr. Igen szigorú személyi ellenőrzést tartanak, mely során az Uber áttekinti a jelentkezők személyi hátterét (az amerikai ellenőrzési rendszerről bővebben itt olvashatnak), illetve műszaki ellenőrzéseken is meg kell, hogy feleljenek a járművek. Annak érdekében, hogy minél több sofőr állhasson munkába, az Uber jármű finanszírozási programot indított a Toyotával és a General Motors-szal együttműködve. Ennek hatása Londonban mára erősen érezhető, ahol a leggyakoribb autók közé a Toyota Prius tartozik.

Az Uber kiemeli, hogy utasaik utazásuk, míg sofőrjeik munkájuk során végig biztosítva vannak, bár Németországban a frankfurti törvényszék nem tartotta elégségesnek a cég biztosítási rendszerét.

Nemzetközi visszhang

Az Uber európai terjeszkedése során heves ellenállásba ütközött. Londonban például rögtön tiltakoztak az emblematikus „black cab” (fekete taxi) sofőrök, akiknek egyéb szabályozások mellett, komoly vizsgákat is le kell tenniük, hogy munkába állhassanak. Ilyen például egy részletes város ismereti teszt, mely ellenőrzi, hogy segédeszközök nélkül is tudnak-e tájékozódni a városban. Ez okból, a taxisoknak többbek között az Uber okostelefonba integrált szolgáltatásaival vannak fenntartásai, hisz a sofőröknek csupán egy navigációs rendszer útmutatásait kell követniük. Ilyen különleges esetekben az értékvédelem prioritást élvezhet az innovációval és a fejlődéssel szemben. A hagyományos londoni taxik hozzátartoznak a városképhez és komoly kulturális veszteség lenne, ha megszűnnének. Nem véletlen, hogy Boris Johnson, London polgármestere és David Cameron, brit miniszterelnök is a taxisok mellett foglalt állást.

Németországban a személyszállítási szabályozások megszegése miatt betiltották az UberPop szolgáltatást (ez a legolcsóbb választható autó opció), de a magasabb kvalitású, és egyben drágább „magánsofőr szolgálat” továbbra is elérhető.

Franciaországban azért tiltották be az „uberezést”, mert utasszállítás után tilos a városban autózva utasokat keresni, főhadiszállásról vagy pedig egy parkolóban kell várni a hivatalos megrendelést.

Olaszországban pedig, Magyarországhoz hasonlóan, tisztességtelen versenyelőny miatt kezdték felülvizsgálni, majd tiltották be a cég működését idén májusban.

Míg Európában komoly ellenállással kell megküzdenie az Ubernek, addig például Indiában, a cég legnagyobb és legsikeresebb piacán folyamatos a növekedés és nagy a szolgáltatás társadalmi elfogadottsága. Miután tavaly decemberben egy utast saját állítása szerint egy sofőr megerőszakolta, a céget június elején jogerősen is betiltották Újdelhiben (csak a főváros területén, India más területein továbbra is működik az Uber). Ez a rendelkezés nagy ellenállást váltott ki a sofőrök részéről, tüntetés is volt a rendelet ellen, hisz sokaknak az Uber jelenti a biztos megélhetést. Például, egy helyi sofőr elmondása szerint, ha kétszer annyit dolgoznak, akkor – az alkalmazásnak hála – kétszer annyi pénzt is tudnak keresni, míg a helyi fuvarozó cégeknél ez megközelítőleg sem volt így.  Mivel Indiában a taxi árak meglehetősen alacsonyak, nem az ár az, ami a versenyelőnyt garantálja, hanem sokkal inkább a kényelmi funkciók, innovatív megoldások illetve a nyomon követhetőség és biztonsági garanciák (az említett incidens után az állítólagos tettest is hamar megtalálták). Indiában épp az Ubernek okoz problémát, hogy a helyi sofőrök alullicitálják őket.

Az elmúlt időszakban felbukkantak hírek, hogy egyes sofőrök visszaéltek utasaik adataival (pl. utazás után is nyomon követték utasaik útvonalát), mely komoly krízist okozott és erősen hozzájárult a cég további negatív imázs építéséhez. Ezt egy megreformált adatvédelmi nyilatkozattal igyekeztek orvosolni.

Egy fontos kérdés, ami nemzetközi viszonylatban is felmerült az Uber kapcsán, annak hatása a munkerőpiacra. A vállalatnak nem feltétlenül lehet közvetlenül fölróni, hogy munkahelyek szűnnének meg piacra lépésével – hiszen sofőrt sofőr vált ki. A probléma inkább másodlagos hatásként lép föl. Amint az Uber is gyakran kiemeli, ők diszpécser központ; épp ezért elsősorban a taxis cégek mennek tönkre, s így Magyarországon néhány kis-közepes taxis vállalkozás helyét átveszi egy nagy kaliforniai cég, amivel versenyezni – utóbbi skálagazdaságossága miatt – nagyon nehéz.

Ezen kívül egyes munkahely típusok eltűnése nem új jelenség. A mai munkahelyek jelentős része nem létezett pár évvel, évtizeddel ezelőtt. Az úgynevezett diszruptív technológiák – mint az Uber – lényege, hogy véget vetetnek egy piacnak, hogy cserébe egy újabb kialakulhasson, ahogyan az elektromosság is kiváltotta a gázlámpa gyújtogatókat – utóbbiak nem kis bosszúságára. A taxisoknak a közeljövőben várhatóan egy másik, nagyobb, egzisztenciájukat fenyegető problémával kell szembenézniük: az önvezető autókkal, melyek a mai taxis/sofőr piacot alapjaiban fogják megváltoztatni. Ez okból az Uber piaci ideje és sofőrjeinek munkabiztonsága is korlátolt.  A munkahelyi flexibilitás és agilitás támogatása ellenben valós hosszú távú megoldást kínálhat.

Konklúzió

Az Ubert saját felmérései szerint is elsősorban alacsony áraik miatt választják magyar utasai, de a korábban felsorolt kényelmi funkciók és innovatív megoldások is közrejátszanak a cég gyors terjeszkedésében.

A felsorolt tények ismeretében kijelenthetjük, hogy az Ubernél az önszabályozás többnyire sikeresen működik, így a cég esetében az utasoknak nincs feltétlenül szükségük rá, hogy kormányrendeletek védjék érdekeiket, garantálják biztonságukat és egyben korlátozzák lehetőségeiket. A 2013-ban bevezetett taxis rendelet egyértelműen minőségi szolgáltatássá tette a budapesti taxizást, így eltörlése nem lehet megoldás. Ellenben érdemes lenne az önszabályozási mechanizmusok bevezetésének lehetőségén elgondolkozni, mely értelmében, ha egy cég saját szabályozási módszerei által képes olyan minőségi szolgáltatást nyújtani, hogy az feleslegessé tegye az állami előírásokat, akkor az kiválthatná utóbbiakat. Ha egy cég meg tudja szűrni saját sofőrjeit (pl. utas értékelési rendszeren keresztül), akkor az leegyszerűsíthetné a személyszállítási jogosítvány megszerzését, vagy hosszú távon akár ki is válthatná azt. A személyszállítási jogosítvány egyes taxisok szerint is csupán egy felesleges bürokratikus eljárás, mely sok pénzbe és időbe kerül, hozzáadott értéke pedig minimális. Bár nehéz az önszabályozás definiálása és nyomon követése, de egy ilyen lehetőség ösztönző hatással lehetne más taxi társaságokra is, hogy kövessék és esetleg versenyezzenek az Uber jövőbe mutató rendszerével. Ilyen versenybe kezdett például a magyar fejlesztésű Cabsolutely, mely egy alkalmazásba sűríti a városban lévő összes taxit és egy az Uberéhez hasonló rendszeren keresztül teszi lehetővé az autórendelést.

Míg az Airbnb, a hotelek versenytársa, más szolgáltatást nyújt, mint a hagyományos szállodák, addig az Uber nem csak más, de jobb szolgáltatást is kínál felhasználóinak, jelenleg Európában olcsóbban is. Amennyiben az Uber létezett volna először, a hagyományos taxis piac ki sem alakulhatott volna. Az állami szabályozás kiegészítése önszabályozási mechanizmusokkal és az innováció felé való nyitás jelenthet tényleges megoldást az utasszállítási piac terén. Magyarországon például a taxisok mellett az Uber helyi képviselőit is meghívták a rendeletekkel kapcsolatos egyeztetésekre, mely reményt adhat egy jövőbe mutató megoldás születésére és teret nyithat egy innovatív verseny számára, amiből a Cabsolutely-hoz hasonló kezdeményezések születhetnek.

***

Az Ikon Kör egy közélet iránt érdeklődő fiatalokból álló társaság. Rendszeres találkozóik során egy-egy választott társadalmi-gazdasági témát járnak körbe egy rövid előadás, majd egy ahhoz kapcsolódó beszélgetés keretei között. A találkozók célja, hogy elősegítsék a környezetünkben felmerülő kérdésekkel kapcsolatos viták és beszélgetések kialakulását, melyek hozzájárulhatnak ezen problémák megértéséhez és megoldásához.

Kávé-sarok

A KülönVélemény sarok (KáVé-sarok) a témavezető narratívájával ellentétes véleményeket tartalmaz, amiket a vita során nem sikerült teljességgel föloldani.
Az Uber agresszív terjeszkedése, s a törvények szubjektív értelmezése kapcsán több kérdés is fölmerülhet. Ezek közül a cég önszabályozásában és annak hatékonyságában volt véleménykülönbség az Ikon kör tagjai között.

Mind a cég üzeneteivel való konzisztencia, mind üzleti etikai szempontból véleményes a törvények áthágása: amennyiben az önszabályozás működik, úgy érthetetlen, hogy az miért nem reflektál a helyi szabályozásokra. Ha azért nem tartják be a törvényeket, mert „nem végezték el a házi feladatukat”, azaz nem voltak tisztában az adott ország szabályozásaival, akkor az önszabályozás nem hatékony. Ha pedig tudatosan szegik meg a törvényeket – a következményeket pedig a sofőrökre hárítják – úgy kérdés, hogy egy állam (és ugyanúgy: a fogyasztó) miért bízna meg abban, hogy a cég önszabályozása más esetekben konzisztens lesz akár az adott ország törvényeivel akár a cég ígéreteivel és üzeneteivel.

Ugyancsak álszentnek tűnhet a sofőrök teljes átvilágítása, hogyha azt követően vállalat nem bizonyosodik meg arról, hogy az egyes sofőrök betartják-e a helyi törvényeket és szabályokat, és fizetik-e az adóikat. A személyszállításnak ma Magyarországon ugyanúgy feltétele az érvényes személyszállítási engedély, mint ahogyan az érvényes jogosítvány – így annak megléte nélkül az Uber nem kellene utasokat közvetítenie az adott sofőrnek.

Az Uber – mint korábban körbejártuk – versenyelőnyét részben tisztességtelenül éri el, önszabályozása öncélú és vagy nem hatékony, vagy álszent, míg agresszív terjeszkedése és működése miatt a cég a továbbiakban is kiemelt állami figyelemre számíthat.

Társaságunk nyitott a hozzászólásokra, akár kommentben akár az ikonkor2015 @ gmail . com címen.