Akiknek nem tetszik, hogy megszűnik a kiadvány, azok érjék be annyival, hogy amúgy is hungarikum volt az unióban. Biztos nem kár érte.
„A szegénység mérésére már egészen jó mutatókat találtak ki az unióban. A jövedelmi szegénységet és társadalmi kirekesztést mérő laekeni indikátorok alapján az összes tagország szegényeit vizsgálják az uniós statisztikai hivatalok. E szerint a magyarok 24 százaléka él súlyos anyagi deprivációban (akik nagyon sokat nélkülöznek), miközben 40 százalék azoknak az aránya, akik csak simán nélkülöznek. Ők azok, akik nem tudják például megfelelően fűteni lakásaikat, képtelenek fedezni egy váratlan kiadást, kétnaponta nem esznek húst, vagy évente nem mennek egy hetet nyaralni. Ők éppen annyian vannak, mint amennyien a létminimum alatt élők, és bizonyára kevesen lennének, akik nem kerülnének be a közös halmazba. Innen nézve a létminimum nem is olyan rossz mutatója a szegénységnek. Az meg talán nem a mutató hibája, hogy tízből négy magyar benne van.
A KSH érvelése szerint nem is hasznos a létminimum, mert nem lehet döntéseket hozni ez alapján, miután a mélyszegénységben élők mellett sok átlaghoz közeli jövedelmű is benne van a halmazban. De emlékszik-e valaki, hogy az elmúlt években adatok, elemzések vagy tanulmányok alapján hoztak döntéseket, vagy készítettek elő törvényeket? Pedig a létminimum egy megfontolandó mutatószám lehetne akkor, amikor a minimálbérekről kell döntést hozni.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
