A Fidesz számára az elvek – ahogy azt Ranschburg Jenő egy évekkel ezelőtt adott interjúban megállapította – sohasem voltak egyebek, mint a hatalom megszerzésének eszközei.
„Érdeklődéssel figyelem azokat az éles hangú megnyilvánulásokat, amelyek a Fidesznek elkötelezett szellemi elit mostanában mind gyakrabban fogalmaz meg, a kormányzat vagy a párt tevékenységét és magatartását teszik kritika tárgyává. Mindenek előtt Solymosi Frigyes és Tóth Gy. László közelmúltban megjelent írásait sorolnám ide.
A jobboldali értékrend iránt elkötelezett kritikák kiindulópontjukat tekintve hasonlóak azzal, amit a liberális elkötelezettségű szerzők a szabadelvűséget feladó Fideszről már jó ideje mondanak: a rossz irányú változásokat vetik a fideszes politikusok szemére. Csakhogy ez az állítás nem egészen igaz. A Fidesz megszületésekor vallott elveit ugyan megváltoztatta, de az elvek tartalmától független magatartásmódja, politikai módszerei kezdettől fogva azonosak maradtak. Márpedig az elvek és az eszmék értelme a visszájára fordul, ha gátlástalanul, fanatikus erőszakossággal képviselik azokat. A legszebb, a legigazabb elveket is sokszor tették már tönkre a történelem folyamán az arra méltatlan »hithirdetők«. A kíméletlen módszerek az önmagában értékes eszmeiség tartalmát is meghamisították.
A Fidesz számára az elvek – ahogy azt Ranschburg Jenő egy évekkel ezelőtt adott interjúban megállapította – sohasem voltak egyebek, mint a hatalom megszerzésének eszközei. Lehet természetesen bizonyos időpontokhoz kötni a változást, ha a módszer lényeg bevágó sajátosságait nem akarjuk tudomásul venni, hiszen ennek az előrehaladó folyamatnak valóban voltak fázisai. Solymosi Frigyes például a 2002-es időpontot jelöli meg, amikor a Fidesz elkezdte az MDF-t támadni. Holott az MDF-el való konfliktust megelőzően a KDNP és a Kisgazdapárt »eltakarítása« már megtörtént, az MDF megsemmisítése a jobboldal teljes bekebelezésének csak a zárófejezete volt. Ami egyúttal a további menetelés rajtvonalának is tekinthető. Mi tagadás, ebben a történetben a magam részéről az MDF-et sajnálom a legkevésbé, hiszen meggondolatlanul ők tüsténkedtek a leglelkesebben a Fidesz jobboldali térnyeréséért. Végül is azt ették, amit saját maguk főztek.”