Az Irénke nénik országában mindent meg lehet csinálni. A szükségesnél drágábban építeni játszótereket – uniós pénzből természetesen – mert az Irénke néniket az sem érdekli, hogy Kósa Lajost, aki Debrecenben polgármester, miért hívják Mr. 20 százaléknak.
Hogy stadiont építenek kórházi ágy, falusi kisvasutat iskola helyett. Hogy a független legfőbb ügyész felesége havonta ötmillió forintot keres az ugyancsak független Magyar Nemzeti Bankban.
Az Irénke nénik nem az országot szennyként ellepő korrupciótól, a hatalmi ágak kóros és káros összefonódásától, hanem a kilátástalanság elől menekülőktől féltik az országot. Nem Garancsit, Mészárost, Tiborczot, Lázárt, Rogánt, vagy éppen Szijjártót dobják fel, hanem a határon egy szál ruhában menekülő szerencsétleneket.”