„Lázár János nemrég megerősítette, hogy a Sorsok Házát csak a magyar zsidóság képviselőivel egyetértve szabad létrehozni. Én ezzel sok okból nem értek egyet. Szerintem a Sorsok Háza egész koncepciója úgy szörnyű, ahogy van. A magyar zsidóságban vannak mások is, akik így gondolják, vannak, akik nem. A magyar zsidóságnak sem erről, sem másról nincs egységes véleménye, nem is kell hogy legyen.
A magyar kereszténység különböző képviselői is egészen mást gondolnak a világról Donáth Lászlótól Semjén Zsoltig és Hegedűs Lorántig, ez így természetes. Semmiben nem lehet és nem kell egyetérteni sem »a« magyar kereszténységgel, sem »a« magyar zsidósággal, mert ezek nem alkotnak véleményegységet. A többséget lehet azonosítani az egésszel, de ezzel demokrata nem érthet egyet. (...)
Egy emlékhelyet az általa tükrözött értékrend minősít, egy társadalomban pedig mindig különböző értékrendű emberek élnek együtt. Mit kellene tennie tehát egy demokratikus kormánynak, ha lenne? Egyrészt olyan nyitott alkotásokat, emlékhelyeket kellene létresegítenie, melyek inkább kérdésekkel, mintsem állításokkal állítják szembe a polgárt (erre vannak szép nemzetközi példák), másrészt nem aktív koncepcióalkotóként, hanem társadalmi kezdeményezések támogatójaként kellene fellépnie.”