Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az első siker még nem jelenti, hogy minden probléma megoldódott. A tapolcai győzelem épp hogy meglett a Jobbiknak, az igazi kihívások csak most következnek.
„A magyar választók elsősorban a nyugalmat és a kompetenciát preferálják. Ez volt a Fidesz kormány sikerének a kulcsa 2010 után. Nyugodtnak tűnt a szocialista kormányok kapkodása, és kompetensnek a félresikerült reformelképzelések után. Jó érzékkel vette észre ezt a tényt a Jobbik vezetése is. Bár az úgynevezett »cukiságkampány« eleinte parodisztikusnak hatott, jól jelezte a kommunikációs fordulópontot. Azóta a Jobbik »nyugodt erőként«próbálja magát aposztrofálni, saját bevallásuk szerint is elindultak a »néppártosodás« útján. Megszerezni az első egyéni országgyűlési mandátumot valóban eredmény, de a Jobbik feletti »üvegplafon« (ahogy Török Gábor és Vona Gábor egyaránt nevezte) valójában párton belül van.
A Jobbik valójában nem kapott több szavazatot Tapolcán 2015 áprilisában, mint egy évvel korábban. Ezért bátor kijelentés Vona Gábor részéről, hogy a párt „vadhajtásait« saját maga fogja levagdosni: »a Jobbiknak nincs és nem is lesz olyan programpontja, amely faji, vallási alapon vagy bármilyen tekintetben különbséget tesz emberek között« – mondta Vona. Ez az üzenet egyértelmű, a korábban a párt kemény magját alkotó szavazókra nincs többé szükség, a néppártosiasodás útján jönnek majd jobb, polgáribb, nagyobb tömeget alkotó szavazók, akikkel szépen háttérbe lehet szorítani a szélsőséges elemeket, fokozatosan jelentéktelenné téve őket.”