Az elkovácslászlósodásról: nemzeti konzultáció a bevándorlásról

2015. április 28. 08:47

A hatalomközeli kommunikátorok zsigeri gyűlöletet, szellemi renyheséget, kárörvendő alapállást, továbbá soha el nem múló levelezési hajlandóságot tételeznek fel a választókról.

2015. április 28. 08:47
nénike
Mandiner

Gyűlöletből nem lehet országot építeni sehol. Eképpen penget érzelmi húrokat lelkünk hárfáján az emberminiszter, Balog Zoltán. De a „megélhetési bevándorlás” kapcsán tervezett nemzeti konzultáció láttán hozzátehetjük: de igen, lehet.

feltett kérdések alapján akár a kormány kutyakorbácsos humanizmusát is vizsgálhatnánk a szeretet és összefogás koordinátarendszerében, de ez az írás nem a bevándorlásról, nem a megélhetési bűnözésről, nem a menekültekről vagy ezek tetszőleges összegyurmázásáról szól. Nem is a tárgykörben indokoltnak látszó KDNP- értelmező állásfoglalás után sóhajtunk (vö. Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok”. Cérna Bélaként a proli irigységre játszó, ravasz szűknadrágosok szimpla matekozása kapcsán kívánjuk jelezni, hogy ebből baj lesz. Nagy baj! 

Hosszú ideig reméltük, hogy csupán cinikus publicisztikai fordulat, mely szerint a politikacsinálók szemében az „egységsugarú” állampolgárok szellemi felkészültségét nem lehet kellő mértékben alábecsülni. A levelezés beindításával sajnos tényként kezelhető, hogy sokan mégis csak ezt gondolják. A hatalomközeli kommunikátorok zsigeri gyűlöletet, szellemi renyheséget, kárörvendő alapállást, továbbá soha el nem múló levelezési hajlandóságot tételeznek fel a választókról.

Nagyon rossz érzés, hogy akikre választók tömege bízta magát és saját jövőjét, azoknak most ilyen súlyosan megaláztatást kell elszenvedniük. Nem elsősorban személyükben (kicsit úgy is), sokkal inkább civilizált, egyenrangú partner mivoltunkban. Olvasni is fáj a konstruált gyűlöletkeltő fogalompárt (megélhetési bevándorló). Rémes látni, hogy miként válnak a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését veszélyeztetők tömegének vizionálásával maguk is immorális kovácslászlókká. Ezekre azonban még éppen ráfoghatjuk, hogy nem vagyunk megszólítva, nincs ebben a világszemléletben érintettségünk. A 12. kérdés azonban világosan kijelöli, hol a helyünk:

„Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?”

Azoknak a beszűkült, deprivált és ezért gyakran önző állampolgároknak a szintjére lett minden levél kalibrálva, akiknek beadható, hogy a bevándorlás kérdése vagylagos viszonyban van a támogatással. A magyar családok és a születendő gyermekek támogatásán kívül nincs elképzelés, forrás vagy lehetőség az egyéb problémák kezelésére? Nyilván nem erről van szó. A megszólítottak önként lesznek adatszolgáltatók és a konzultáció témájától független preferencia-kutatás alanyai.

Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a levélküldözgetés az ország igényszintjének és mentális állapotának felmérésére is alkalmas. Minél többen rezonálnak e módszertanilag felmérésre alkalmatlan konzultációs valóságshow keretében előadott helikopterezésére, annál nagyobb a baj. Azt jelzi, hogy bőven elég a jövő alakítására vonatkozó elképzeléseket a 2014-es Folytatni szeretnénk program cizelláltsági szintjén egyeztetni.

Most szólunk, minden válaszadó hivatkozási alapot teremt egy újabb szabadságharchoz. A közel kétharmados felhatalmazás egyébként sok mindent kibír. A polgári Magyarország eszménye azonban nem.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 131 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
betamás89
2015. április 28. 17:48
Jó na, akkor aki nem akar, ne levelezzen, de később se rinyáljon, hogy a véleményét nem vették figyelembe ! Ugyanis, a konzultáció lehetőséget ad az ellenvéleményre is. Nyugodtan be lehet írni, hogy inkább a bevándorlókra kellne költeni a pénzt, mint a gyerekekre.
Agnieszka
2015. április 28. 16:26
Van egy jó Dickens regény, az Örökösök, Ottlik fordította. Az akkori brit igazságszolgáltatás kétségbeejtő látlelete is, egy Jarndyce nevű család örökösödési pere a keret történet. Volt belőle egy nem túl jó film is. A sok negatív mellékszereplő között van egy Mrs. Jellyby nevű családanya, aki szegényes háztartását, sok szerencsétlen kisgyerekét, férjét elhanyagolva a nagyon szegény angolok és a még szegényebb afrikai bennszülöttek életének javítására tesz föl az életét, annyira, h. a nagylányát titkárnőjévé teszi a projekt szervezésének soha véget nem érő munkájában, a kisebbeknek pedig még a nyomorúságos zsebpénzükből is adakozniuk kell az édesanyjuk szeme előtt lebegő jótékony cél javára. Normális körülmények között és esetben a lehetőségek segítenek rangsorolni. Egy kormány feladata a saját állampolgárok érdekvédelme, összhangban nemzetközi kötelezettségekkel és lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Ez nem érzelmi, vagy akár morális kérdés, általában. Érzékelni kell az évi 1000 és az évi esetleg 100 ezer menekült befogadása miatti probléma halmaz különbségét és a megoldás utóbbi esetre vonatkozó esélytelenségét.
catalina9
2015. április 28. 16:23
Tatulus 2015. április 28. 12:58 na ennél még a kérdőívek is jobbak, még-ha nem is az ellenzéki gyűlölködök ellenőrzése alatt állnak!" Hát ez a bajuk a Sorosféle polkorrekteknek, ilyenkor nem tetszik nekik a részvételi demokrácia. Silány, farizeus banda.
catalina9
2015. április 28. 12:54
august 2015. április 28. 11:19 :) Ők a saját értékeiket 8 méter magas betonkerítéssel védik, a másik minta demokraták pedig fegyveres járőrökkel, fölfegyverzett drónokkal, infrakamerákkal és kutyás járőrökkel." Erről is kussolnak a jesuischarliek...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!