„Az egy dolog, hogy Balog látszólag nem mélyült el a vonatkozó szakirodalomban, de még a hivatalos bírói ítéleteket, valamint az Európai Unió alapelveit is figyelmen kívül hagyja.
Hiszen az Európai Unió immár programszinten próbál küzdeni a szegregáció ellen: az Európai Roma jogok központja (ERRC) az EU égisze alatt hat országra, köztük Magyarországra is kiterjedő civil hálózatot hoz létre a roma gyerekek integrációja érdekében.
Ezen kívül tavaly novemberben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) jogerősen is megnyerte a pert, melyet a nyíregyházi, szegregált, Huszár-telepi gettóiskola felszámolásáért indított. Erre egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki arról, hogy az ügy »arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik«.
Arról nem is beszélve, hogy a Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben a strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a cigány gyerekek indokolatlan értelmi fogyatékossá minősítése és az ebből fakadó iskolai elkülönítés miatt. Az ítélet azonban nem csak a konkrét ügyben bírálta a magyarországi viszonyokat, hanem a társadalmi-történeti hátteret is vázolva szóvá tette azt a »több évtizedre visszanyúló hagyományt«, hogy cigány gyerekeket úgy különítenek el többségi társaiktól, hogy alaptalanul értelmi fogyatékossá nyilvánítják őket.
Ironikus módon, a CFCF szerint pedig éppen Balog saját párttársa, Lázár János nevéhez fűződik az iskolai szegregáció felszámolásának egyik legjobb magyarországi példája, a hódmezővásárhelyi cigány gyerekek integrációja.”