„Csongrádi mindig a legjobb boros ízlésű vendéglátósok közé tartozott - az Olimpia is híres volt különleges tételeiről -, most a »ház bora« nem túl jó hírű intézményét próbálja reformálni: nem valami olcsó lőrét vagy éppenhogy iható kommerszet kínál, hanem poharanként 4-500 forintos áron a Villa Tolnay 2013-as Tavasz rajnai rizlingjét, illetve Garger Imre 2013-as kékfrankos válogatását. (...)
Hanem amikor Garger Imre és Thomas Wachter vaskeresztesi (kis falu az osztrák határon, Pornóapáti mellett) kékfrankos válogatása (helyesen kékfrankos-válogatása, de maradjunk a címke írásmódjánál) került elém egy burgundispohárban, akkor hirtelen elállt a lélegzetem. Nem is tudom, mikor lepődtem meg ennyire magyar vöröstől. (Talán tíz éve egy Gróf Buttler-féle cabernet franctól.) Ott, abban a pillanatban, valahol a paszternákpürés szarvaskolbász és a tiramisu között (2000 forintos ebédmenü!) szinte tökéletesnek tetszett. A »magyar nemzeti pinot« ideáltípusának. Fantasztikus, mindent bejátszó savakkal, virágokkal, gyümölcsökkel, fűszerességgel, könnyed vibrálással, légiességgel. ”