A Nyugat nyert, de a nyugati civilizáció vesztett?

„Rodney Stark szerint mostanában divatjamúlt a Nyugatról beszélni, illetve egyre inkább megfigyelhető a nyugati civilizációval foglalkozó kurzusok eltűnése is az egyetemek tanterveiből.

Stark véleménye szerint ez veszélyes, mivel így a hallgatók nem ismerhetik meg a modern világ kialakulásának történetét, és könnyen megvezethetik őket olyan abszurd koholmányok, amelyek szerint a nyugati világ nem tett mást, csak lemásolta más civilizációk vívmányait és ennek köszönheti fölényét. Stark szerint ez nem igaz, a modernség teljes egészében a nyugati civilizáció terméke. Annak a vizsgálata, hogy ez a sajátos modernitás hogyan alakult ki, nem etnocentrikus törekvés, hanem az egyetlen módja annak megismerésére, hogy hogyan és miért éppen így fejlődött világunk.

Az elmúlt évek során rengeteg elmélet született ennek megválaszolására. Egyesek szerint Európa kedvező geográfiai helyzetének köszönheti kiemelkedő szerepét, a kellemes klíma, a termékeny földek és a bőséges nyersanyagforrások segítették elő fejlődését. Azonban Kína, India, és Afrika sem szűkölködik erőforrásokban és több termesztésre alkalmas időszak jelentkezik náluk, mint például Észak-Európában. Más tudósok szerint a nyugat sikerét a fegyvereknek, az acélnak, a vitorlás hajóknak és a fejlett mezőgazdaságnak köszönheti. A probléma ezzel az, hogy ezen okozatok részei annak a jelenségnek, amit meg kívánunk magyarázni: miért kiemelkedő az európai kohászat, a hajógyártás és a gazdálkodás? Ugyanez a probléma azokkal az elméletekkel, amelyek a tudományok jelentőségét emelik ki: miért csak Európában fejlődhetett a tudomány és a kapitalizmus?

Stark szerint a magyarázatokat nem alapozhatjuk pusztán anyagi feltételekre és erőforrásokra, ezek helyett az ideákra kell koncentrálnunk. Csak a nyugatiak gondolták úgy, hogy az univerzum racionális szabályok szerint működik, amelyeket mi is megismerhetünk. Ezt a felfogást részben az ókori görögöknek köszönhetjük, illetve annak a judeo-keresztény istenképnek, mely racionális alkotóként írja le a Teremtőt.”