„Magyarul: adott egy volt polgármester, jelenleg éppen Fidesz-frakcióvezető, akinek a nevéhez szinte pontosan annyi gyanús ügy kötődik, ahány ingatlant el- vagy kiadtak a belvárosban, és arról érdeklődik, honnan van a tüntetőknek – akik nyilvánosan számolnak el a költségeikkel – egymillió forintjuk egy demonstrációra. Pofám leszakad, mondhatnám, de ennél súlyosabb a helyzet: az ország egyik legfontosabb politikai pozícióját viselő személy nem akarja érteni, hogy neki most lapítania és hallgatnia kellene, ha már magyarázkodni képtelen. Hogy a tolvaj sem kiált betörőt, amikor a rendőrök üldözőbe veszik.
A probléma feloldása evidensnek tűnik. Mára néhányan azt hiszik, hogy a közpénz, az nekik jár. Hogy valóban jogukban áll olyan áron eladogatni a közvagyont, ahogy ők gondolják, és joguk van – bizonyára ettől teljesen függetlenül – meggazdagodni. Ezzel tehát nincs semmi probléma – sőt, ezért választottuk meg őket. Érdemes lenne lassan megmutatni nekik, hogy van ebben az országban néhány millió ember, aki nem a közvagyonok magánvagyonná alakítását tartja a politikusok elődleges feladatának.”