Sem hommage, sem nekrológ – szörfölés Charlie körül

„A szerkesztőségben tehát úgy ítélték meg, hogy ebben a címlapképben nem lehet semmi sértőt találni, de azért lesznek biztos, akik fognak. A mi eszünkkel nehéz megérteni, mi lehetne ebben a képben negatív, sértő. A mi szemünkben ez egy békeüzenet. Ha nekik nem az, vagy a hangadóiknak nem az, akkor bajban leszünk a kultúrák közötti kommunikációval, nem lévén közös nyelvünk.

Mélyen hívő moszlim barátnőm Kenyában él muzulmán családban, levélben magyarázta nekem, hogy az igazi iszlám, az a szeretet és a béke, és a nők megbecsülése, és az ölés tilalma. Kivéve, tette hozzá ártatlanul, ha a hitet kell megvédeni. A beszélgetés különben abból indult ki, hogy ő is, ott Nairobiban, egyenesben figyelte a nagy köztársasági menetet, és úgy találta, hogy eléggé iszlamofób volt, de ha én azt mondom, hogy nem, egyáltalán nem, sőt hangsúlyozva volt, hogy csak semmi amalgám az iszlám és a terroristák között, szóval, mondta, ha így van, akkor örül neki. Aztán egy következő levélben egyszer csak leírta ezt: »a Nyugat meg abszolút nem tud semmit, és kikiáltották az iszlámot a gonoszság vallásának«, így, egyszerűsítve és általánosítva, benne a vallásháború trippben. Túlzásnak érzem az üldözöttség-tudatát, de tény, sajnos tény, hogy Franciaországban január 7-e óta így fogalmaznak a hírek: sosem látott mértékben nőtt az iszlamofób akciók száma. Kővel dobálják, mindenféle lövedékkel célozzák meg a mecseteket. Persze, ki kezdte.

Valaki meséli a laptól, hogy a 60 ezer példányukból igen nehezen tartották fönn magukat, éppen hogy alig, de most, ezzel a rettenetes történettel, tizenegy halott kellett hozzá, hirtelen ömlik a pénz. A tervezett egymillió helyett hárommillióban nyomják ki az új számot, olyan szédületesen megugrottak a megrendelések. Polgármesterek, akik minden alkalmazottjuknak átnyújtanak egyet, vállalatok a dolgozóiknak, színházak a közönségüknek. Kis falvak, ahol eddig 2 előfizető volt, ma százával kérik a példányokat. Külföldről a korábbi négyezer helyett 300 ezer megrendelés futott be. Internetes változatában megvan spanyolul, angolul és arabul, papíron olaszul és törökül terjesztik Olasz- és Törökországban.”