„Hogyan jutott idáig ez az ország? Hogyan hagyhatjuk, hogy ilyen játékot űzzön velünk egy egykori rendszerváltó párt? Szerintem nincs több arca a hatalomnak. Nincs több arca a Fidesznek. Nincs több arca Orbán Viktornak. Egyetlen arc van csupán, amely mindig abba az irányba fordul, ahol a többséget látja. Amikor rendszerváltásra volt igény, kiszolgálta. Amikor antikommunizmusra, megcselekedte, amit megkövetelt a haza közvéleménye. Amikor nacionalizmus és katolicizmus pátoszos mázával leöntött, Kádár-kori nosztalgiát csúnyán kihasználó állampártra, amely nem riad vissza a Horthy-korszak szerecsenmosdatásától és a történelemhamisítástól, Orbánnak ez sem okoz problémát. Alkotni és rombolni is tud. Mindkettőt rettentő erővel. Az építkezés iránya azonban finoman szólva sem szolgálja a magyarok – és a hazánkban élő kisebbségek – érdekeit.
Az én olvasatomban egy politikusnak nem a kényelmetlenségérzet teremtette elégedetlenség meglovagolásával kell felkapaszkodnia a csúcsra, és folytonosan újragenerálni azt, hogy az emberi játszmák színvonalát egyre csak lejjebb húzó spirálból mindig a rendteremtő, megmondó ember képe kerekedjen fölül. Ez Ceausescu játéka.