Igaza van-e Orbánnak?

2014. december 15. 17:00

Amerikában Orbán kijelentését úgy érthetik (félre), hogy ellenzi a hatalmi ágak szétválasztását, ami pedig minden modern demokrácia alapja.

2014. december 15. 17:00
Zsuppán András
Válasz.hu

„Igaza van Orbánnak?

Részben igen, részben pedig nem. Az amerikai demokrácia valóban másként működik, mint az európai, és a »fékek és ellensúlyok« valóban az amerikai alkotmányjog alaptézise, csakhogy egyáltalán nem amerikai invenció. Az ottani alapító atyák a Felvilágosodás európai politikai gondolkodóinak követői voltak, leginkább Montesquieu-nek, aki megfogalmazta a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Montesquieu A törvények szelleméről című alapművében (XI. könyv 4. fejezet) konkrétan úgy fogalmaz, hogy »a hatalmat hatalommal kell fékezni«, különben a hatalom birtokosai vissza fognak élni helyzetükkel, és abból zsarnokság születik. (A részlet pontos magyar fordítása nem elérhető az interneten, de az angol fordítás és a francia eredeti egyaránt megtalálható itt és itt»power should be a check to power«, illetve »le pouvoir arrête le pouvoir«). Ezt nem az amcsik találták ki.
Az amerikaiak a fékek és ellensúlyok fogalmát pontosan megfeleltetik annak, amit Montesquieu a hatalmi ágak szétválasztásának nevez. Ezt a National Constitution Center világosan kimondja a fogalom meghatározásánál.

Ebből következik, hogy Amerikában Orbán kijelentését nem a prezidenciális és a parlamentáris rendszer közötti különbségekről szóló jogfilozófiai fejtegetésként fogják olvasni, hanem úgy érthetik (félre), hogy ellenzi a hatalmi ágak szétválasztását, ami pedig minden modern demokrácia alapja. Ennek az olvasatnak a következményeibe belegondolni is rossz.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 68 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Charlie Chan
2014. december 15. 23:15
RG, ne vulgár-jogászkodj már, hanem iratkozz be egy aloktmányjogi kurzusra. Amit itt amerikai témákban bemutatsz, az ovodás szint. Ezt névvel is vállalom. A parlamentáris demokráciákban a hatalmi ágak NINCSENEK szétválasztva, ellentétben az amerikai, elnöki rendszerrel. Ott igen, ott ellenőrizhetik egymást. Itt más a rendszer. Ha erről beszél, igazat mond, de mint minden más is, ez is kiforgatható. De ezek a publik szánalmasak.
egyetmondok
2014. december 15. 21:57
Kérem szépen,a helyzet itt az,hogy 1989/1990 a joguralom,jogállam államhatalmi konstrukcióját hozta létre. Mit adott ez az államhatalmi berendezkedés a magyarságnak ? Kiderült a nemzetben gondolkodó magyar jobboldalnak : semmit. Ezzel maga Orbán Viktor is próbálkozott 1998-2002 között. És mire jutott ? Semmire:elvesztette a hatalmát,jöhettek az 1919 tavasza óta nemzetáruló kommunisták. És mire jutott a magyarság? Utolértük az ausztriai életnívót? Nem. Tehát: 2010 után létrejött a nemzeti/népi uralom,a joguralom,jogállam helyett,pont azért,mert Orbán Viktor szeretne a görög,római és keresztény európópai társadalom szervezési évezredes folyamat helyett valami egészen sajátos magyar folyamattal próbálkozni,figyelembe véve keleti gyökereinket. Ez (a 2010 után Orbán Úr által létrehozott új magyar állam) természetesen nem joguralmi hatalmi állapot,hatalmi berendezkedés Magyarországon,hanem nemzeti/nép uralmi állapot. Ezen nem csodálkozni kell,hanem tudomásul venni. Vagy megdönteni. Ennyi az egész: a joguralom és a nemzeti/népi ("plebejus",ahogyan a Miniszterelnök Úr szokta mondani) közötti nincsen semmi. Vagy joguralom van,vagy a nép uralma.
indiáner
2014. december 15. 21:27
"Ilyen irodalmi sémát vetett be az értelmezés eszközeként már Karl Marx (1818–1883), a neves német társadalomtudós is, amikor Hegel egy megjegyzését kommentálta a Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája (1852) című írásának első bekezdésében: „Hegel megjegyzi valahol, hogy minden nagy világtörténelmi tény és személyiség úgyszólván kétszer kerül színre. Elfeledte hozzáfűzni: egyszer mint szomorújáték, másszor mint bohózat.” (A filológiai pontosság kedvéért jelezzük, hogy a német eredetiben a Tragödie és a Farce – „tragédia” és „bohózat” – szavak állnak, sőt egy korai szövegváltozatban a történelem, amennyiben ismétli önmagát, a repríz során lumpige Farce, azaz „silány bohózat” formáját ölti magára.)" Takács Ferenc: A harmadik menet: Abszurdisztán http://mozgovilag.com/?p=6074 A kérdés, hogy ki rendezi a fagyi visszanyal című szomorújátékot.
indiáner
2014. december 15. 21:13
A modern pártdemokráciában a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása egyébként puszta fikció. Marad "függetlenként" a bíróság, amit szintúgy senki nem hisz függetlennek, mert ahogy az előbbinél a szavazat, utóbbinál a pénz számossága dönt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!