A kereszténydemokrácia vidám vasárnapja

„Úgy látszik, sikerült a valóságtól behozhatatlanul eltávolodni ezeknek a pótcselekvésből élő uraknak. Nyilván az, aki vasárnap nem dolgozik, vásárolni meg a cselédet küldi, annak aligha fogja fel az agya, hogy egy átlagos dolgozó magyar embernek nem a plázázás miatt, hanem kényszerből jó, ha vasárnap is tud vásárolni. Nehogy már olcsón be tudjon vásárolni a paraszt azon az egyetlen napon, amikor nem az ültetvényen szedi a gyapotot.

Sokan leírták már, de az utókor kedvéért én is összefoglalom: az a baj, hogy ez az amatőr »mekkmesterkedés«, ez a szerintünk nem lesz ebből munkanélküliség, nem sok embert fog érinteni típusú hozzá nem értéssel párosuló, minden áron tenni akarás könnyen dominó effektust produkál.  Varga Mihály is erre célozgatott, amikor megcsóválta a fejét a Hír TV stúdiójában. Ezen a képmutató (ál)családvédelmi észosztáson túl, belegondolt valaki ott a Harrach-Semjén dimenzióban abba, hogy Magyarországon (nem Hollandiában, nem Ausztriában, nem másutt!!!) milyen következménye lenne ennek a döntésnek? Hogy hozzávetőleg mégis hány ember elbocsátásával járna ez az akciózás? Hogy hány olyan embert jelent ez, aki kényszerből dolgozik vasárnap, és nem azért mert nem fetrengene szívesen a széles sávú internet előtt, szeretett családja kebelén? Vagy éppen ez a lényeg? Több tízezer új munkanélküli, nincstelen nyomorult kreálása, akit be lehet osztani közmunkára, hogy aztán elkeseredését kihasználva fanatizálni, és csatasorba lehessen állítani őket? Zseniális ötlet ez: ha a család legnagyobb része munkanélküli, tökmindegy hogy mi van nyitva mikor, lehet pihenni napestig, semmibe nem kerül.

Nem beszélve a legfontosabb hozzáadott értékről: itt az újabb helyzetbe hozható, lekötelezhető réteg. Majd a »bizoccság« eldönti, hogy pontosan mely üzletek tarthatnak nyitva vasárnaponként, és máris el van takarítva az útból a haveri bolthálózat káros extraprofitot termelő konkurenciája. Szarrá adóztatjuk a kereskedelmet, miközben korlátozzuk a működését. Hála és köszönet a seggnyalásért!”