Megy ez magától. Ezért sem hiszem, hogy Váradi Andrást szándékosan gázolták el. De mindenen, ami az övé, megpróbáltak átgázolni. Így vált modernkori Kohlhaas Mihállyá. Kohlhaas derék polgár volt a XVI. századi német Brandenburg tartományban. Azért vált a drámairodalom visszatérő hősévé, mert nem nyugodott bele, hogy egy magát mindenhatónak képzelő földbirtokos, a fejedelem barátja, jogtalanul lefoglalja két lovát. Fordult bírósághoz, majd önbíráskodáshoz is, végül a fejedelem tőrbe csalta és nyilvánosan kerékbe törték.
Váradi Andrásnak csak az eddigi életét akarták kerékbe törni. A földpályázaton Mészáros Lőrincék nyerték el azt a területet, ahol a családja évtizedek óta a juhait legelteti. Nem akarta hagyni. Perelt, lázított, »ugrált«. Útban volt. Ezért aztán minden módon megpróbálták kiszekálni, elijeszteni. Apját rendőr vitte el, négy év alatt gyűjtött és kezelt többszázezer forint értékű zöldtrágyáját Mészáros Lőrinc az embereivel teherautóra pakoltatta és saját földjébe szántatta be. Juhai hodályára Mészáros bontási határozatot hozatott. Mikor híre ment, hogy polgármester-jelöltséget vállalt, éjszaka kombájnnal kiszántották a vetését. Hogy plakátjait letépdesték, az már csak a magyar napi rutin része. Sok segítsége nem volt, maga akarta utolsó éjszaka visszaragasztani őket. Így halt meg.”