Barroso búcsúja

„Orbán Viktor szavai szerint, e pénz nélkül szóba se állnánk az Unióval. Így viszont nem érezzük magunkat alávetettnek. Már gondolatban el is költöttük a pénzt, hatvan százaléka megy a gazdaságba. Szerényen azért meg kell jegyeznie az igazságot is: az unió támogatása nélkül fejreállna a magyar gazdaság.

Már-már úgy tűnt, kormányfőnek sikerült elérnie, hogy az esemény másik szála, hogy a tisztéről leköszönő Barrosónak ez volt a búcsúlátogatása, amúgy elsikkad. A miniszterelnök a halvány köszönetével, az Európai Bizottság igazságosztó szerepének hangsúlyozásával azt sugallta, minden a legnagyobb rendben van kormányunk és az unió intézményei között, lezáratlan vitánk pedig csak egy van.

Úgy tetszik, az nem számít, hogy mások másképp értelmezik az európai értékeket és a hozzájuk való viszonyt. A vitatott, lezáratlan kérdésből pedig - közük számos, az uniós támogatások által érintett - sokkal több van. A Budapesti Corvinus Egyetemen később dísztoktorrá avatott José Manuelt azonban nem kellett félteni, hogy adós marad a válasszal. Azt, hogy az egy pártcsaládhoz tartozás ellenére nem puszipajtások Orbánnal, eddig is köztudott volt, Barroso ezt most finoman, csak úgy búcsúzóul, ismét tudtára adta a magyar miniszterelnöknek. A kettős eseményre hajazva azt találta mondani a partnerségi megállapodás aláírásakor - és ezt érdemes szó szerint idézni, mert benne van minden kritika amit az Európai Bizottság az Orbán-kormányokkal szemben eddig megfogalmazott: »Két papírt írok alá. Aláírom a magyart is. Nagyon remélem, hogy az van a szövegben, amire számítok.«”