Miért kell menniük a cigányoknak Miskolcról?

„A felszámolás ideája ugyanakkor nem mostani. A Számozott utcák megszüntetésének tervét már a 2008-as integrált városfejlesztési stratégiájában lefektette az önkormányzat azzal a nem elhanyagolható jelentőségű feltétellel, hogy: »A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a terület értékesítése előtt biztosítani tudja a területen élők lakhatását, vagy bérlakásokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével.« Ezt még talán telepfelszámolási programnak lehetett hívni. A mostani – még csak munkaanyagként forgó – integrált településfejlesztési stratégia már csak ennyit ír a számozott utcák sorsáról: »Beavatkozás javasolt irányai: A szegregátumot a stadionhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés miatt fel kell számolni.« A két stratégia közötti időszakban (2008-2014) a város tulajdonában lévő szociális bérlakások száma 5018-ról lecsökkent 1006-ra, a költségelven bérbe adott lakások száma viszont 555-ről felkúszott 3916-ra, a relatív biztonságot jelentő határozatlan időre kötött bérletek lehetősége 2009-től megszűnt, azóta csak – a mostani helyzet jól példázza – kiszolgáltatottságot jelentő határozott idejű bérleteket lehet kötni. Az elmúlt másfél évben, heti gyakorisággal, 20-30 fős különítményekkel lefolytatott hatósági razziák megmutatták a bérlőknek, lakosoknak, hogy mit jelent alacsony státuszú területeken élni Miskolcon. Ezt a folyamatot már bízvást lehet kitelepítési programnak nevezni.

A TASZ 2013 nyarától figyelemmel követi a razziaszerű hatósági ellenőrzéseket, melyeket az újonnan felállított önkormányzati rendészeti szerv a polgármesteri hivatallal, a közműszolgáltatókkal és a rendőrséggel karöltve folytat a miskolci szegregátumokban. Tapasztalatainkkal és jogi aggályainkkal megkerestük az alapjogi biztost, aki hivatalból vizsgálatot indított. Idén májusban a város közgyűlése megszavazta azt a rendeletmódosítást, melynek értelmében a bérlők közös megegyezéssel történő távozásakor az ún. pénzbeli térítést csak a város közigazgatási határán kívül vásárolt ingatlanra fordíthatják és öt éven belül a megszerzett ingatlant nem idegeníthetik el. Szervezetünk ismét a biztoshoz fordult és kérte tőle az alapjogsértő rendelet AB előtti megtámadását.

A TASZ filmje ezúttal a jórészt politikai megfontolásoktól vezérelt kitelepítési folyamat kezdő mozzanatait mutatja be. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a kitelepítés áldozatainak nagy hányada miskolci, maguk vagy szüleik a helyi kohászüzemekben dolgoztak. Az önkormányzati propagandával ellentétben legtöbbjüknek nincs lakbérelmaradásuk vagy közműhátralékuk, az ingatlanokat karbantartják, újítják, hozzátoldanak, a lakásbérleti szerződéseket ennek ellenére nem hosszabbítja meg velük az önkormányzat.Akik tehetik, bevezetik a közműveket, szemben a bérbeadó önkormányzattal, amely a legalapvetőbb karbantartási, felújítási kötelezettségeinek sem tesz eleget évtizedek óta, majd 21. századi lakáskövetelményeket emlegetve, nyomornegyednek bélyegezve a területet egy újabb stadion ürügyén elűzi őket – ha egy mód van rá, Miskolcon kívülre.”