Eldöntöd, hogy szaralak leszel, majd szaralak leszel
Vannak kiemelkedően sikeres projektek az életben.
Ft
Ft
21°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 18.
csütörtök
Szakrális művészet, kortárs templomépítészet
2014. szeptember 29. 16:16
Ott is szigetként jelenik meg a templom, vagyis kevésbé a hely szelleme volt az inspiráló, mintsem a protestáns történetiség, a magtárra való visszautalás. (Interjú.)
2014. szeptember 29. 16:16
„A hely szelleme a keresztény templomépítészetben címmel Frédéric Debuyst írt egy meghatározó művet. A mai magyar kortárs templomépítészetben Ön szerint mit jelent a hely szelleme?
Olyannyira inspirált engem is ez a mű, hogy jó pár templomot meg is néztem azok közül, amelyre Azoknak a telkeknek a nagy része, amiket az önkormányzatok odaítéltek, nem voltak elég inspiratívak ahhoz, hogy a hely szelleme valóban hatott volna a tervezett templomra. Debuyst felhívja a figyelmet. Magyarországon ez bonyolult kérdés, ugyanis a rendszerváltást követően nagyon sok olyan templomépítés történt, ami azt a hiányt igyekezett pótolni, amit az előző rendszer nem engedett. Gondolok a volt szocialista lakótelepekre, például Káposztásmegyerre, Békásmegyerre, Újpalotára. Az ilyen helyeken a szakrális terek sokszor kényszerűségből származó helyszínre kerültek, azaz maradék telkekre. Ez nem azt jelenti, hogy a tervezők nem próbáltak megtenni mindent azért, hogy a helyhez igazodó templomot építsenek, vagy a helyet próbálják felemelni az épület segítségével, de ez nem mindig sikerült. Azoknak a telkeknek a nagy része, amiket az önkormányzatok odaítéltek, nem voltak elég inspiratívak ahhoz, hogy a hely szelleme valóban hatott volna a tervezett templomra.
Az evangélikus templomépítészetben azonban vannak nagyon jó példák is. Külföldi szakkönyvekben is szerepel Nagy Tamás építész dunaújvárosi temploma. Úgy érzem, hogy itt az építész sokkal inkább a protestantizmus történetéhez, mintsem a hely szelleméhez nyúlt vissza. Ennél a templomnál a szász erődtemplomok és a magyarországi téglaépítészet vonulatának egyesítése érvényesül. Ez tulajdonképpen teljesen elkülönül attól, ahova épült. Tudni kell, hogy Dunaújváros nagyon összetett, hiszen egy viszonylag új város, mely a második világháborút követő szocialista építészet különböző lenyomatait és a rendszerváltást követő posztmodern építészet összevisszaságát egyaránt ötvözi. Így nem a hely szelleme, hanem az építészeti minőség volt ennél a templomnál a mérvadó.
A Pazár Béla által Békásmegyerre tervezett templomnál is hasonlót érezhetünk mind a környezet tekintetében, mind a protestantizmus történetiségéhez való visszanyúlásban...
Ott is szigetként jelenik meg a templom, vagyis kevésbé a hely szelleme volt az inspiráló, mintsem a protestáns történetiség, a magtárra való visszautalás. A »sziget« megoldásra korábban is volt példa. Pápán és Győrött is Insula Lutherana, azaz evangélikus sziget keletkezett. A hely szellemét legerősebben a szentendrei templomunknál érzem. Ennél lehet arról beszélni, hogy a szentendreiség inspirálóan hatott a tervezőre.
Mit jelent az, hogy kortárs templomépítészet?
Én kortársnak az 1914 és a 2014 közötti időszakot tekintem. 1914-ben volt egy radikális szakítás a történeti építészet vonulatával, addig nagyon sokszor visszanyúltak a neogótikához, neorománhoz stb. Az első világháborút követően kezdtek megjelenni azok a templomok, amik már vasbetont, vagy vasat használtak, azaz eltérnek az elődöktől.
A kortárs templomépítészet nagyon sokszínű. Ön hogyan csoportosítaná ezeket?
Az egyik kategória a hagyományos plébániatemplomok. A másik a speciális célú zarándoktemplomok, temetőkápolnák, egyetemi- vagy diákkápolnák. Ezek sokkal nagyobb szabadságfokkal rendelkeznek, mint a gyülekezeti templomok. Az utolsó kategória most kezd igazából divatba jönni, az ökumenikus csendkápolnák. Ilyen például a finn fővárosban, annak is a legforgalmasabb részén épült, kehely formájú kápolna, ahová bárki bemehet, aki akar. Jó példa még az UNESCO párizsi épületében, több vallást is kiszolgáló csendkápolna, vagy a Czigány Tamás által Pannonhalmára, az erdő közepére tervezett zarándokkápolna. Ezeknél már olyan különleges megoldásokat is alkalmaznak, amiket nagyon nehéz rendszerbe foglalni.”
Ruszin-Szendi Romulusz Magyar Péter tudtával (és beleegyezésével?) ment el egy politikai gyűlésre felfegyverkezve
Mindezt nem én állítom, hanem Magyar Péter maga mondta ki, hogy Ruszin-Szendi oldalán egy lőfegyver volt látható.
Jó lett volna, ha a zsírleszívás egy kis felelősségérzet-feltöltéssel is járt volna
Nem tudom, hogy ebben az országban mikor mászkáltak utoljára politikusok nyilvános rendezvényen fegyverrel az oldalukon.
Minden felirat, interaktív érintőképernyő és egyéb elérhető legyen magyarul is! – Tele templom, tele szív Pozsonyban
Kis közösség, nagy erő: a pozsonyi magyar katolikusok, élükön Molnár Tamás atyával, minden magyarnak megtartóerőt és virágzó kulturális életet kínálnak az egykori koronázóvárosban.
Aki Palesztinát védi, Izraelt védi
A Macron-párti francia európai képviselő szerint Palesztina nemzetközi elismerése és Izrael léte nem lehet alku tárgya. Csak a kétállami megoldás jöhet szóba, ez Európa érdeke is.
Írja a svéd miniszterelnök, hogy Orbánnak nincs igaza. Való igaz – nincs. A helyzet még sokkal rosszabb
Olyan listákat vezet Svédország, melyeken senki sem akar első lenni. Varga Mátyás Zsolt írása.
Bajnokok Ligája: rendhagyó okból törölték a Monaco járatát, a játékosok alsónadrágban tiltakoztak (VIDEÓ)
Nem mindennapi jelenetek.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: