„Sajnálatosnak tartom, hogy időről időre fellángol a vita: kinek tulajdonítható a határ megnyitása? A vita értelmetlen, mert a döntésig vezető út többszereplős volt. Horn Gyula elszántsága, kezdeményezőkészsége és fáradhatatlan aktivitása nélkül valószínűleg nem került volna sor a határnyitásra. Ennek állít emléket több mint tíz német városban egy-egy nevét viselő utca. Az viszont szégyenletes, hogy idehaza nem kapott köztársasági elnöki jóváhagyást a kitüntetésére tett javaslat.
Természetesen a döntés annak idején Németh Miklós kormányfő kezében volt. Az ő egyetértése nélkül nem nyíltak volna fel a sorompók. Az egész ügyet tönkretehette volna a határőrség közbelépése, amit Horváth István belügyminiszter és Székely János országos parancsnok határozott magatartása zárt ki. Fontos volt a civil társadalom említett szerepe is.Meggyőződésem, hogy az elmúlt negyedszázad egyértelműen igazolta az akkori vezető politikusok döntését.”