Nem kell jóstehetség, hogy tudjuk: a bankok jogi képviselői bármivel is próbálkozzanak, sorra fogják elbukni a pereket.
A héten tucatnyi úgynevezett „deviza-pert” tárgyalnak. Nem kell jóstehetség, hogy tudjuk: a bankok jogi képviselői bármivel is próbálkozzanak, sorra fogják elbukni a pereket, hiszen mintha a bizonyítási, érvelési pozíciót számukra teljesen ellehetetlenítenék. Persze a médiavisszhang azt sugallja, hogy most „meglakol az összes gonosz bank” és kimondják rájuk a végzetes ítéletet, miszerint tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmaztak; és gyakorlatilag a remény sem csillan fel, hogy majd másod-, vagy harmadfokon ott lesz az igazság. S hogy lássuk a sarkítást is a történetben, az egyik devizaper lezárultával elhangzott az egyik rádióban, hogy kimondták az ÁSZF-ek tisztességtelenségét, mivel azok kidolgozásában a fogyasztó nem vett részt! Szerintük mégis mit jelent az ÁSZF? A blankettáknak pont az a lényege, hogy előre kidolgozza valamely szerződő fél!
A tisztességtelenség megvilágításához olyasmit emelnék ide, amire a magyar Ptk. kidolgozói valószínűleg nem támaszkodtak, ám érdemes észrevenni az árnyalatok közötti hasonlóságot. Az angolszász jogrendszerben az „unconsionability” kifejezés, tehát a „súlyos méltánytalanság elve” él, amely kifejezést először 1751-ben, az Earl of Chasterfield v. Jannsen ügyben használtak (1).
Ekkor ezt a fajta ügyletet a bíróság a következőképpen határozta meg: „egyetlen józan eszénél lévő és nem tévhitben élő ember sem kötne meg egyrészről, és egyetlen becsületes és tisztességes ember sem fogadna el a másik részről, amelyik tehát méltánytalan ügylet.” (2).
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
A Demján Sándor Program 8+1 intézkedést tartalmaz, amelyek elérhetők a program hivatalos oldalán.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Senki nem mentegetheti magát azzal majd 2026 után, hogy ő erre nem gondolt volna, mert nem ezt ígérték. Minden világos – tájékoztatott a házelnök.
Ébredjenek már fel, ez a látszatok, jóemberkedés és nem a cselekvés világa, ami Európában van. A szavak világa.
