„Nyilván nem csak indexes példákat lehet erre felhozni, de nem lehet kihagyni Magyari Péter legendás Gyurta-cikkét két éve, amely már egy fokkal rafináltabb volt, még arról is lehet vitatkozni, hogy jó volt-e vagy sem, viszont az, hogy csaknem belpolitikai botrányig fajult az ügy, és értelmes emberek a mai napig meg vannak győződve arról, hogy azt bizony Magyari teljesen komolyan írta, nagyon sokat elárul az országról, és a benne élő emberekről. (...)
Kíváncsiságból rá is kerestem most az iróniát nem értő magyarokra, és kiket dobott ki a Google elsőként? Hát Kertész Imre, illetve a legutóbbi dala, a Hungarian in Europe kiváltotta kritikák miatt megbántódott Geszti Péter is ezen a véleményen vannak, és ez már megmutatja, hogy a mondat könnyen hangozhat utólagos magyarázkodásnak is. Ettől persze még lehet igaz.
No de csak a magyarok lennének hülyék az iróniához, vagy máshol is közlekedési rendőrt kell állítani minden poén mellé? Nyilván nem. Nekem sajnos nincs sok összehasonlítási alapom, csak angol nyelvű oldalakat olvasok még, és itt lehet érdekes, hogy a briteknek meggyőződésük, hogy az amerikaiak nem értik az iróniát. Igaz, a britekhez képest valószínűleg mindenki le van maradva ezen a téren, gondoljunk csak arra, hogy Swift több mint kétszáz évvel megelőzte Karinthyt, vagy vessük össze a Guardian és az Index kommentjeit.”