„A mádi Szent Tamás Pincészet zászlósbora, a Szent Tamás-dűlőből származó megérdemelné, hogy keressünk hozzá valami rendkívüli pillanatot, és csak akkor bontsuk meg, mikor minimum egy báránygerinc vagy egy kecskecomb vár rá a terített asztalon.
De mivel a bárányok és a kecskegidák a barátaim, ezért én ilyeneket egyrészt egyáltalán nem fogyasztok, másrészt meggyőződésem, hogy minden időpillanat attól lesz kitüntetett, hogy én úgy döntök. És most úgy döntöttem.
Néhányszor volt már szerencsém ehhez a ’11-es Szent Tamás – Szent Tamáshoz, és míg az első alkalommal, 2013. februárjában úgy véltem, szüksége van még némi palackos érlelésre, addig később, 2013. szeptemberében már határozottan azt gondoltam, ez a bor csúcsra ért. Revideálnom kell magam.”