Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Pontosan azt vitatja el a polgármesteri pozícióra pályázó Pásztor, ami az integráció kulcsa lenne: hogy a cigányokat is tekintsük végre magyar állampolgároknak, akik részei a nemzetnek.
„Abban egyetértünk Pásztor Alberttel, hogy a cigányság problémáinak megoldása kulcsfontosságú az ország jövője szempontjából. Aki azonban azt gondolja, hogy azzal bármiféle probléma megoldható, hogy a bűnözést az etnikai származással összefüggésbe hozza, az téved. Rendkívül ártalmas már annak sugalmazása is, hogy a cigányság nagy részének súlyos szociális problémáiért kizárólag vagy elsősorban ők maguk felelősek. Ami az egész ország problémája, abban mindenkinek van felelőssége, ugyanakkor a közhivatalt viselőknek, illetve arra »pályázóknak« kellene a legjózanabbnak maradniuk. (...)
A rasszizmus, a kirekesztés és a romák intézményi diszkriminációja egy súlyosan létező társadalmi jelenség Magyarországon, ezt kell a nevén nevezni, mert amíg ez nem történik meg, nem is lehet tenni ellene. »Cigánybűnözés« viszont nem létezik, mert nincs olyan bűnözés, ami az elkövetők etnikai vagy bármilyen más származásától függ. Vannak bűncselekmény típusok (pl. kisértékű lopások, rablások), amiket jó eséllyel követnek el nagyobb százalékban mélyszegénységben élő emberek. Igen, ez van, és ezt senki sem tagadja. Azt sem tagadja senki, hogy a mélyszegénységben élők között a romák messze felülreprezentáltak a teljes lakosságban képviselt számarányukhoz képest.”