Ismét napirendre kerülhet a Benes-dekrétumok ügye

2014. június 13. 18:28

Az EP kimondta, a rendeleteknek még mai napig vannak jogi hatásai az ott élő kisebbségekre, így azok további kivizsgálását kezdeményezik Szlovákiában. Mi is a teendő ezek után?

2014. június 13. 18:28
Mészáros Tamás
DiploMaci

A legelegánsabb természetesen az lenne, ha a szlovák igazságügyi minisztérium vizsgálatot indítana az ügyben, és kérvényezné a rendeletek hatálytalanítását. A probléma csak az, hogy mind Csehországban, mind Szlovákiában a Benes-dekrétumokat »megnyithatatlannak« tartják, mivel ezek a második világháború utáni berendezkedésüket alapozta meg. Nem véletlen, hogy tavaly márciusban Martonyi János akkori külügyminiszter azt indítványozta, hogy az ügy rendezését nem jogi, hanem gesztusi alapon (a cseh példa alapján, ahol a németekkel sikerült így lezárni a problémát), szlovák bocsánatkéréssel kellene indítani. Nem mondhatjuk, hogy nem volt érdemes megpróbálni ebbe az irányba terelni a szituációt, azonban egyértelmű, hogy a cseh-német kiegyezéssel nem lehet párhuzamba állítani ezt a helyzetet. Ennek egyszerű oka az, hogy Németország akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fogja támogatni a kitelepített szudétanémetek vagyoni követeléseit a cseh állammal szemben.Vajon el tudjuk ugyanezt a hozzáállást képzelni a jelenlegi magyar vezetéstől?

Véletlenül sem szeretném azt mondani, hogy egyértelműen le kellene mondani a szlovákiai magyar kisebbségek anyagi kárpótlásáról. Nem gondolom, hogy pár üres frázis segítene feldolgozni azt a múltbeli konfliktust, amit ezek a rendeletek okoztak. Viszont ahhoz, hogy diplomáciai sikert érhessen el a magyar kormány ebben a kérdésben, szükség lenne a mértékletesség látszatára. Arra a mértékletességre, aminek a tökéletes ellentétét mutatta be például akkor, amikor a kárpátaljai magyar kisebbségek önállósági ügyében szólalt fel – miközben az ukránok épp szakadár elemekkel/orosz támogatóikkal harcoltak a keleti végeiken.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 52 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
magnamater
2014. június 14. 20:02
Nem elég a dekrétumok ügyét tárgyalni, a szlovák partizánok gyilkosságait, a hatóságok túlkapásait is hozzá kell kapcsolni.
atila68
2014. június 14. 07:43
A Benes dekrétumok kárvallottjainak ugyanazon elbírálás alá kell esnie mint a holokauszt magyarországi áldozatainak, és azok hozzátartozóinak. Olyan teher ez a történelmi léptékkel csecsemőkorban lévő Szlovákiának amit még sokáig viselnie kell.
Berecskereki
2014. június 14. 06:17
Mészáros Tamás tévedésben van, mert a mértékletesség magyar részről megtörtént akkor, amikor Csehország és Szlovákia uniós csatlakozásakor nem követelte a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a jog szerint járó kártérítést. A békediktátumot aláírók – USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió - pedig akkor követtet el mulasztást, amikor Németország egyesítése megtörtént. Ekkor felül kellett volna vizsgálni a béke-diktátum végrehajtását és megkövetelni a Benes-dekrétumok megsemmisítését. Ezt azonban nem tették meg és most sunnyognak. A békediktátum nem tette lehetővé a Benes-dekrétumok életbeléptetését és ennek kapcsán tett intézkedések ellentétesek a szerződésben foglaltakkal. A rabló akkor várhat el mértékletességet a megkárosítottól, ha az elrablott javakat visszaadja és bocsánatot kér. Ezt azonban Csehország és Szlovákia sem tette meg, sőt továbbra is mindig előkerül a magyar kártya. Mindezek figyelembevételével nem jogos elvárás a magyar részről történő mértékletesség. Magyarország joggal várja el az uniótól és a békediktátumot megszövegezőktől, aláíróktól, hogy a kérdés rendezését követeljék meg az érintett két országtól és a korábbi hibájukat legalább részlegesen korrigálják. A kollektív bűnösség elve nem létezik, ennek következtében a Benes-dekrétumokat meg kell szüntetni, s ahogy Magyarországnak, úgy az érintett két országnak is kártérítést kell fizetnie mindazoknak akiknek kárt okoztak. Az ukrajnai történteket pedig felesleges belekeverni,. mert még csak hasonlóság sem található benne. A hasonlóság akkor lenne, ha mindkét vonatkozásban az autonómia igénye lenne a téma. Megjegyzem az autonómia megadását a békediktátumnak kellett volna tartalmaznia, előírni, s akkor ezek az anomáliák, ellentétek nem lennének. Ez is azt bizonyítja, hogy a békediktátumot ránk kényszerítők helytelenül jártak el. Másként fogalmazva; a megállapodás nem a békét szolgálta, hanem az ellentéteket konzerválta.
Tervuren Dog
2014. június 14. 03:20
Te azt sem tudod, hogy miről beszélsz. Jobb lett volna, ha meg sem szólalsz. A többit nem kommentálom.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!