„Akkor ön is úgy gondolja, hogy most Sáling eltávolítása politikai döntés volt?
Nem tudok másra gondolni. Ez formális logikai következtetés. Sálingnak nem volt semennyi ideje arra, hogy megváltoztassa azt a struktúrát, amit szerintem is meg kellett volna változtatnia. De hozzáteszem, elég sokat dolgoztunk Gergővel azon, hogy ez megváltozzon. Weyerékhez vagy Alberthez képest Sáling sokkal demokratikusabb és nyitottabb volt számos kérdésben.
Van olyan magyarázat, miszerint Sáling elküldése csak szerencsétlen időpontban történt. A verzió szerint Vaszily nem volt arról meggyőződve, hogy Sáling jó választás lesz azokra a tervekre, amiket a menedzsment véghez akar vinni, de egyszerűen Vaszily tavaly októberben még nem mert belenyúlni a szerkesztőségi autonómiába. Eszerint Vaszily hozott egy fájdalmas, de indokolható döntést, csak szörnyű időpontban.
Hajlanék én is efelé, de ez akkor is óriási menedzsmenthiba, amit nem lehet leverni a Gergőn, és ezért nem kellett volna kirúgni sem. Ahogy lehet, hogy kinevezni sem, de a Gergő nyitott volt a változtatásra, az Albert nem. Az Albert azt gondolta, hogy az új dizájn majd megoldja az Origo problémáit. Én meg azt, hogy az új dizájn majd lehetőséget teremt arra, hogy a léptékváltással jó minőségű audiovizuális anyagok jelenhessenek meg az Origón. A Sáling ezt tökéletesen megértette. De ez nem úgy működik, hogy egy szerkesztőséget két hét alatt átállítok szövegről képre, főleg nem egy ekkora szervezetnél. A másik fele, hogy a sajtószabadság kérdése úgy működött, hogy ameddig pénzügyileg rendben volt az Origo, addig nem szóltak bele semmibe. Azt pedig nem is lehet elvárni, hogy egy pénzügyileg nem működő szervezetbe a menedzsment ne szóljon bele. Így valóban két folyamat csúszott egybe és két dolog lett egyszerre elrontva.
Mire gondol akkor, amikor mozgóképes tartalomról beszél?
Az újságírás ma már inkább képalámondás, kommentár. Emberek nem néznek végig 3-4 perces videókat sem, de ez csak az én wishful thinkingem, és szerintem már ez is szép dolog tőlem, hogy elfogadom, hogy csak három, pedig tudom, hogy az valójában két perc. Ez egy adottság, amit ha valaki nem ért meg, az ugyanolyan, mintha még mindig kódexet akarna másolni. (…)