A Fidesz négyéves országlása: Radikális melankólia

„A Fidesz-kormányzás legsunyibb vonása éppen az, hogy rendes Patyomkin-jogállamot konstruált. Megmaradtak formálisan az intézmények, olyan, mintha lenne alkotmánybíróság, olyan mintha létezne ombudsman, olyan, mintha még lenne fejlődési lehetősége a bírói függetlenségnek. Valójában ezek halottak. Szép, tiszta nemzeti együttműködés lett volna mindezek egyszerű felszámolása, az intézmények teljes megszüntetése. Ez illett volna a tényleges szándékokhoz, kifejezte volna a NER lényegét és működtetőinek szellemiségét. E tiszta rendszer helyett ők inkább az intézmények gyengeségére számítottak. Nem sokat kockáztattak. Minden ponton épp annyit gyengítettek, amennyi a homlokzat fennmaradásához és a tényleges működés elvi jogállamiatlanításához szükséges. Káderekből sem volt hiány.

Ebből a választók tömegei számára úgy tűnhet, hogy újabb, jelentős átalakításokkal sem vezet jó irányba, nem vezet boldogsághoz a demokrácia és a jogállam, még egy ilyen nagy átépítés sem elég. Tehát hagyjunk fel a kísérletekkel, jöhet a nem demokratikus változat. Csakhogy nem a radikális jobboldal, hanem a Fidesz-kormányzás az igazi nem demokratikus kísérlet. (Így aztán, ha szükség van rá, össze fog olvadni, ami összetartozik.) Az alkotmányos intézményrendszer egyszerű porhintés, félrevezetés, az intézmények üresek. Hogy még vannak olyan bírói ítéletek, amelyek ellentmondanak a hatalomnak? Hogy néha megszületik egy-egy alkotmánybírósági határozat, amely nem a kormányfő szándékait tükrözi? Ezek időleges kisiklások, lényegtelenek vagy a rendszer szükséges legitimációját szolgálják. A díszlet részei. Még a totális rendszerekben is előfordult néhány bátor autonóm döntés, a rendszer sohasem zár teljesen. Magyarország ma nem totális diktatúra, hogyan is lenne az az európai közösség tagjaként. De erre nincs is szükség, a nem demokratikus hatalomgyakorlás kifinomultabb változatai működnek. A jogállami berendezkedése oly mértékben gyengült meg, hogy a demokratikus államok közösségéből kiesőben vagyunk. Az intézményrendszer puszta léte semmire sem garancia, ahogy a választások megtartása sem hozza létre önmagában a demokráciát.”