Magyarország és Oroszország kapcsolatáról

„A Fidesz és elnöke immár öt éve szoros gazdasági kapcsolatokra törekszik Moszkvával, anélkül hogy ez a két ország közötti politikai szövetséget vagy Magyarország szuverenitásának feladását eredményezné. Ne feledjük, hogy a jó gazdasági együttműködésre nagy társadalmi igény van, hiszen az 1998-as orosz válság után lefagyott kétoldalú gazdasági kapcsolatokért első miniszterelnöksége után is előszeretettel támadták kritikusai és az orosz piac végtelen, minőségi előírásokkal sem foglalkozó befogadóképességéről szónokló mítoszgyártók.

A pragmatikus, kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló együttműködés sorába illeszkedik be a kezdetek kezdetén a párbeszédre való nyitottság jelzése, a magyar termékek számára az orosz piac megnyitásáért folytatott lobbi, a MOL részvényeinek visszavásárlása, a Déli Áramlat megépítésének támogatása és a legújabb megállapodás is a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindez nem jelenti azonban, hogy Orbán az ukrán kérdésben Moszkva oldalára állt volna, az orosz főváros által vezetett Eurázsiai Unió projektjében keresné – az EU és a NATO helyett – hazánk jövőjét, vagy akár megtagadná az 1956-os szovjet megszállás kapcsán mondott kritikáját és gratulálna a demokrácia oroszországi helyzetéhez. (...)

Lám, egy-egy politikai manőver lehet meglepő a külső szemlélők számára, de a meglepetés lehet pozitív is. A politikusok felelőssége éppen ilyen pozitív meglepetések felmutatása, ha országuk érdeke ezt kívánja. Hasonló, de a kontextusából kiragadt gondolatokat ad a számba egy orosz hírügynökség is.”