„A más országokban is létező antiszemitizmusnak nálunk keletkezett egy sajátos stichje. A polgárosodás, a zsidósággal összefonódva, nemzetellenes ármányként vésődött be a népnemzetiek elméjébe, és ez szinte már genetikusan adódik tovább nemzedékről nemzedékre. Természetesen más országokban is volt antiszemitizmus, de nem mindenütt volt jellemző, hogy a zsidóság ennyire »összemosódott« volna a polgári fejlődéssel.
Ezért olyan nagyon nehéz a magyaroknak a mai napig megbarátkozni a kapitalizmussal. Ezért nem működik a kibeszélés. Nem lehet kibeszélni valamit, amíg folyik a harc. A kapitalizmus a mai napig mint valami nemzetellenes dolog jelenik meg, ami ellen védekezni kell, mert az valami gyanús »idegenszívű« (zsidó) ármány.
Úgy gondolom, a megoldás csak az lehet, ha mi magyarok leszokunk az államimádatról, elkezdünk végre vállalkozni, felelősen saját lábra állni, beszállunk a versenybe, és közben beleszeretünk a polgári létbe. Ezzel párhuzamosan eltűnik a megosztottság, a görcsös szembenállás, és persze egy sor mai problémánk járulékosan megoldódik.”