A populizmus járványa

„Fel kell figyelni arra, mennyire veszélyes következményekkel járhat a populizmus, a felelősség áthárítása akár az EU-ra, akár az adott országban élő kisebbségekre. Ha az utóbbi hónapokban megrendezett választásokból, vagy a közvéleménykutatásokból indulunk ki, megállapíthatjuk, a radikális jobboldal, az euroszkeptikusok, vagy a »valakiket« gyűlölők, legyenek azok a muzulmán bevándorlók, vagy bármilyen kisebbség, fokról fokra törnek előre.

A magukat demokratikusnak nevező európai politikai tömörülések vagy nem tudják, vagy nem akarják felmérni, hogy a most még ártatlannak tűnő neonáci pártok később már akár a helyi parlamentek ajtaján kopogtathatnak. A Jobbik, a görögországi Arany Hajnal, valamint a cseh Tomio Okamura pártja, amely a romák Indiába küldésével oldaná meg a cigánykérdést, már törvényhozás szereplője, de sajnos nem ők az elsők és az utolsók. A Magyar Hajnal például egyelőre jelentéktelen képződménynek tűnik, de ki tudja, mi lesz öt vagy tíz év múlva.

Szlovákiában a neonáci Marian Kotleba mozgalmát tíz éve senki sem vette komolyan, ideológiája, harcias cigányellenessége elszigetelt jelenségnek tűnt. Most viszont Kotleba simán nyerte a besztercebányai megyei választást, s önáltatás lenne azt állítani, hogy más szlovákiai megyékben – Pozsony kivételével legalábbis –, ne szerepelt volna hasonlóképpen.”